Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet
határozata értelmében az összes, 1941. április 16-a után az ún. „trianoni” Magyarországról Muravidékre beköltözött magyar állampolgárt kiutasította. A kiutasítottak között voltak papok is, ezért Jerič figyelmeztetett, hogy „kb. 9 papnak a Muravidéket e napokban el kell hagynia.” A papság az említett határozat értelmében minden ingó vagyonát elvihette és a határig fegyveres védelmet kapott. Jerič mindenekelőtt azért figyelmeztette a püspöki helynököt az előállt helyzetre, hogy jelezze az ily módon megüresedett plébániák igényét azokra a papokra, akik a délszláv állam területén születtek és - ahogy az esperes fogalmazott - „az anyaországban” tartózkodtak. Arra kérte a püspöki helynököt, hogy azok számára szíveskedjék az elbocsátást a szombathelyi megyéspüspöknél kieszközölni. Jerič leveléből kiderül, hogy a Muravidék területére kinevezett püspöki helynök, Harangozó Ferenc is elhagyta a területet. A korábban említett bizonytalanság, rendezetlen állapot éppen abból érződik leginkább, hogy Harangozó püspöki helynök távozásával kapcsolatosan Jerič a következőképpen fogalmazott: „így Muravidéknek most nincs senkije, aki a püspöki helynöki joghatóságot gyakorolja, mert sem Rödönyi esperes úrral, sem pedig a doktor úrral (feltehetően Harangozóra utalt) a rendes érintkezés lehetetlen. Azonkívül a mostani politikai helyzet is megkívánja, hogy legyen valaki, aki az itteni joghatóságnál az egyházi jogokat védje. Azért véleményem szerint egyházi szempontból szükséges volna, ha a nagyméltóságú püspök úr valakit a vend papság közül helynökévé kinevezne.” Az utolsó mondatból egyértelműen kiderül, hogy a püspöki jogkört azokban a hetekben még a szombathelyi püspök gyakorolta, habár - és a levélben arra is történt utalás - Jerič már a jugoszláv hatóságoknál tárgyalt az ügyben. Az új hatalom állítólag azt ígérte, hogy az istentisztelet nem lesz érintve, sem az igehirdetés. A hittan az iskolákban nem lesz kötelező (hanem fakultatív), „azaz annak, aki kijelenti írásban, hogy nem akarja, hogy gyermeke hittanra járjon, nem kötelező”. A katolikus sajtót nem kívánta - a Jeričnek tett ígéretekből ez derül ki - betiltani, az egyház és az állam azonban el lesznek választva.405 Jerič levelét követően mintegy másfél hónappal később (közben nyilván több információcsere következtében) dr. Galambos Miklós plébános, szentszéki bíró Zalaegerszegről fontos információkat közölt Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspökkel a muravidéki helyzettel kapcsolatosan. Az 1945. június 17-én kelt jelentésből kiderül, hogy időközben a maribori püspökség futár útján már kérte Rómát a Muravidék visszacsatolására egyházmegyei tekintetben is. A muravidéki plébáni405) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie 1266/945 (545.) 226
