Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 1. Előzmények és a német katonai megszállás
Amint már említettük, a Muravidéken a német katonai megszállással szemben a jugoszláv katonaság semmilyen ellenállást nem tanúsított, hiszen - egy szlovén visszaemlékező szerint - az ott állomásozó, rosszul felszerelt és szervezett ezred (amelyben állítólag jelentős mértékben muravidéki tartalékosok és magyar nemzetiségű egyének is voltak) akkorra teljesen szétesett.12 Egy másik szlovén nemzetiségű visszaemlékező szerint már a reggeli órákban egymás után három nagy robbanást lehetett hallani a távolabbi falvakban, mivel a Mura folyó három hídját, amint arra már utaltunk, a visszavonuló jugoszláv katonaság felrobbantotta.13 A Zalamegyei Újság rövid cikkében az olvasható, hogy a jugoszláv hadvezetőség parancsot adott az 1941 áprilisáig általuk birtokolt Lendva-vidék és a Muraköz kiürítésére, amit végre is hajtottak. Az említett napilap is közölte, hogy a szerbek fel-A felrobbantott Mura-híd Dokležovje és Veržej között. Forrás: Pokrajinski muzej Murska Sobota (Muraszombati Területi Múzeum). szedték a vasúti síneket, azonban a vonalat a német hadsereg közvetlenül a vidék elfoglalása után helyreállította.14 A németek a bevonuláskor a vidék lakosságának nem okoztak kárt, csupán Klekl Jože nyugalmazott cserencsóci plébánost tartóztatták le és a muraszombati járásbíróság börtönébe zárták. Godina Ferdo, aki a vidéket megszálló németekről ellentétesen nyilatkozott (szerinte a Muravidéken is raboltak), a 20. század hetvenes éveiben írott könyvében megjegyezte, hogy annak volt köszönhető a német hadsereg gyors előrenyomulása, hogy a térségben akkor nem tartózkodtak a kommunista párt keretében tevékenykedő aktivisták (partizánok). Godina arra is utalt könyvében, hogy Muraszombatban a német Kulturbund egyesület erős 12) Godina, Ferdo: i.m., 22. p. 13) Jerič, Ivan: Moji spomini - Zavod sv. Miklavža, Murska Sobota, 2000. 178-179. p 14) ZmÚ. 1941. április 10.,1. p. 15