Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 1. Előzmények és a német katonai megszállás
volt, ezért ott erőteljesebb volt a németek iránti szimpátia, holott Alsólendván - ahol a megérkezésükkor, délután 15 órakor Schaffhauser András tűzoltóparancsnok köszöntötte őket - a lakosság rideg fogadtatásban részesítette őket, valamint a nemzeti hovatartozás kinyilvánításaként a magyar nemzeti zászlókat tűzték ki. A városban - Godina szerint - több elmagyarosodott szlovén származású tehetősebb polgár is a magyarok mellett állt ki, és a városi zsidóság úgyszintén magyar érzelmű volt.15 Megállapítható, hogy a Stájer-vidékhez közelebbi települések lakossága - és Muraszombat város bizonyos körei is - a kezdetben jobban rokonszenvezett a németekkel, mint a magyarokkal. A korabeli eseményeket megélt személyekkel folytatott beszélgetések alapján tudunk arról is, hogy a Lendvához közeli Hídvégen, ahová a két világháború között szlovén ajkú telepesek érkeztek, ugyancsak horogkeresztes zászlók fogadták a német katonaságot. Azonban fontos ismételten hangsúlyozni, hogy nem ez volt a jellemző magatartásforma az egész Muravidéken, különösképpen nem a magyarok lakta falvakban. A korszakkal foglalkozó szakemberek véleménye szerint a Wehrmacht bevonulása után Alsólendván a német közbiztonsági szervek tartották fenn a rendet, azonban kisegítő jelleggel magyar nemzetiszínű karszalagot viselő helybeli fiatalok is segédkeztek a rendfenntartásban. Néhány nap múlva elterjedt a hír, miszerint a magyar honvédség húsvéthétfőn, április 14-én bevonul a Muravidékre. Az eseményre azonban akkor még nem került sor, de az említett napon a legfőbb zalai közigazgatási vezetők, mint gróf Teleki Béla főispán, Brand Sándor alispán és Tomka János vármegyei főjegyző Alsólendvára látogattak. Céljuk a tájékozódás, a térségben kialakult helyzet első kézből való megismerése volt.16 A magyar hatalomátvételig, amire a Muramelléken, azaz a Muravidéken 1941. április 16-án került sor, számos olyan esemény történt, ami az akkor még mindössze húsz esztendeje kisebbségben élő közösség erős magyar kötődését bizonyítja. A visszaemlékezők szerint a német katonai megszállás tíz napja alatt néhány határmenti magyar faluból, valamint Alsólendváról is többen átkeltek a trianoni határon, hogy a vidékre vonatkozóan kieszközöljék a magyar katonai hatóságoktól a hatalomátvételt. 15) Godina, Ferdo: i.m. 24-27. p. 16) Káli Csaba: A Zalához visszacsatolt muravidéki területek közigazgatása, 1941-1955. In. Muratáj 2003/1 - MNMI, Leadva 2003, 43. p. 16
