Kepéné Bihar Mária - Kósa Klári - Lendvai Kepe Zoltán: Lakosi fényképek (Lendva, 2019)
Lakosi fényképek
futballistákat a lendvai (Nafta) vagy gyertyánosi (Pannónia) csapatokban megörökítő képek és a szőlőhegyen vagy a munkahelyen megörökített pillanatok. A képek témáit és a képkészítés alkalmait tekintve megállapíthatjuk, hogy a fotózás legfőbb alkalmai az emberélet fordulói voltak, ezek közül is a lakodalom. Nem véletlen tehát, hogy legnagyobb számban lakodalmi csoportképek kerültek elő. Ugyancsak szerették megörökíteni a lakodalom előkészületeit, a mulatság különböző mozzanatait és a lakodalmi zenészeket. Ezek számától ugyan elmaradva, de még mindig figyelemre méltó mennyiségben kerültek elő a családot közösen megörökítő képek. A tehetősebb, polgárosultabb lakosi parasztcsaládok háztartásában már az 1900-as évek elején megjelentek a családi fotók. Ezek nagyszerű forrásai a népviselet-kutatásnak, hiszen a szépen kidolgozott képekről a korabeli ünnepi viseletek köszönnek ránk vissza. A portrékészítés is igen korán megjelenő műfajnak számít a lakosi képanyagban. A nagykorúság küszöbére lépő, a katonaság és a házasságkötés előtt álló fiatal legények és leányok szívesen készíttettek magukról emlékképet. A gyermekkor megörökítése csak később vált általánossá. Figyelemreméltó csoportot képviselnek még a temetést, a végső búcsúvételt megörökítő fotográfiák is. Népes csoportot képviselnek a katona-, regruta- és tűzoltó-képek is, hiszen a katonaság körében és katonai célokból már az I. világháború idején kezdték használni a fényképezőgépeket. Népszerű képkészítési alkalom volt még az iskolai fotózás. Sokak számára éppen a katonáskodás vagy az iskola volt az első alkalom, amikor életük folyamán fényképezőgép elé álltak. A közösségi élet képei közül szerencsére nagy számban fordulnak elő a falusi színjátékokat, a farsangi népszokásokat, a futballcsapatokat, a jeles társadalmi eseményeket megörökítő képek is. Kisebb számban, de találtunk a jelentősebb trenutke, ujete v objektiv fotoaparata v vinogradih ali na delovnih mestih. Glede tematike in prilik lahko ugotovimo, da so bile najpogostejše priložnosti fotografiranja različni družinski in osebni prazniki ter obletnice, zlasti poroke. Ni nobeno naključje torej, da se je zbralo največ fotografij z gostij. Prav tako so v fotografski objektiv radi ujeli zanimive trenutke predpriprav na poroke, različne zabavne prizore z gostij in fotografije glasbenikov. V nekoliko manjšem, a kljub temu še zmeraj v velikem številu se je zbralo fotografij zelo raznolikih družinskih dogodkov. Pri premožnejših kmečkih družinah v Dolnjem in Gornjem Lakošu, ki so že stopile na pot pomeščanjenja, so se družinske fotografije pojavile že okrog leta 1900. Le-te so odličen vir za raziskovanje ljudske noše in sprememb v kulturi oblačenja, saj so na čudovito izdelanih fotografijah vidna praznična oblačila določenega obdobja. Med fotografskim gradivom, zbranim v dveh Lakoših, se precej zgodaj pojavi tudi portret. Mladeniči in dekleta so na pragu polnoletnosti, pred vojaškim naborom ali pred poroko z veseljem pozirali pred fotografskimi objektivi. Ovekovečenje otroštva je postalo moderno nekoliko kasneje. Omembe vredno skupino predstavljajo fotografije pogrebov oziroma posnetki, ki so ovekovečili zadnje slovo. Veliko skupino tvorijo tudi fotografije z naborov ter vojaške in gasilske slike, kar pa ne preseneča, saj so fotografske aparate za civilne in vojaške namene v širokem obsegu uporabljali že v I. svetovni vojni. Priljubljena priložnost za fotografiranje je bilo tudi skupinsko slikanje ob začetku ali koncu šolskega leta. Mnogi so namreč prvič v življenju stopili pred fotografski objektiv v vojski ali v šoli. Na srečo je med fotografijami s tematiko družbenega življenja zelo veliko takšnih, ki prikazujejo vaške gledališke predstave, pustne šege, nogometna moštva in pomembne dogodke v skupnosti. V nekoliko manjšem, a še vedno znatnem številu smo naleteli na 12
