Kerecsényi Edit: Hetési női viselet és hímzések a Muraszombati Múzeum gyűjteményében (Zalaegerszeg, 1999)

Az egyes viseleti darabok elemzése

volt, aki Gyertyánoson élt. Idős korában, az I. világháború idején varrta, mert a többi, hasonló szoknyája akkorra megfakult. 5 szél fekete alapon elszórt, piros virágmintás kartonból géppel varrták, és a has előtti rész kivételével apró, sűrű ráncokba szedték. A 8,5 cm széles, vászonnal bélelt derékpánt elől, a 29,5 cm mély hasítéknál két pár párizsi kapoccsal záródik. A hasíték közelében házivászonból varrt szögletes, belső zseb található. A szoknya alját 10,5 cm széles, kék-fehér mintás kartonnal hajtották vissza, majd ciklámen színű, gyári szalaggal szegélyezték. Hossza 88 cm, bősége 316 cm.

Szarjas Mária nagyanyját hetési viseletben, ennél jóval szélesebb szoknyában, hímzett, fekete köténnyel és fehér vállkendővel temették. Ezt a szoknyát az örökösök félretették, de szüreti felvonulások alkalmával vagy népszínművek előadásakor elő-elővették a szekrényből.

Vállkendő, „melkötü kendü”

A gyűjteményben talált 8 fehér gyolcs vállkendő anyaga és szabása ugyan nagyon hasonló, hímzésük azonban változatos, ami híven sejteti e viseleti darab kedveltségét. Egy-egy hetési asszony stafírungjába a XIX. század vége felé 5-6 hímzett, fehér vállkendő is tartozott.

Úgy tűnik, hogy a textilkereskedelem fellendülésével az 1870-es években e vállkendők a falusi lakosság körében egész Zala megyében közkedveltek voltak, ám az egyes táji csoportok asszonyai által viselt darabok között jelentős különbségeket észlelünk.'1

Hetésben például a megvásárolt duplaszéles gyolcsot, perkált, átlósan félbevágták, így két kendőnek való darabhoz jutottak. A vágás mentén keletkezett háromszög átfogójának eldolgozására nem fordítottak nagy gondot, néha be sem szegték. A kendő derékszögben találkozó két oldalát azonban (a háromszög befogóit) 1,5-2 cm szélesen visszahajtották és azsúrral vagy díszítő öltésekkel beszegték. E visszahajtást később előszeretettel cifrázták piros gépi „nyargalással” is. (E 579., E 606)

Ezt követően többnyire vaskanállal rádörgölték az anyagra egy másik, általuk szépnek tartott kendő mintáját, vagy különféle motívumokból új mintákat igyekeztek szerkeszteni. Ezeket ceruzával rárajzolták a gyolcsra, majd pamutfonállal - főleg lyukhímzéssel, laposöltéssel, lánc- és száröltéssel valamint huroköltéssel - kivarrták.

Számos kendőn a lyukhímzés szögletes lyukakkal készült. Úgy tűnik, hogy a hímzőasszonyok többségének munkájára is ez volt a jellemző. Eme hetési specialitás miatt a kendők motívumairól - főleg a lyukhímzésekről — sok közeli felvételt készítettünk (egyet az E 606. sz. kendő egyik részletének a visszájáról is), hogy a mai népi hímzések mesterei - esetleg a kutatói is - tanulmányozhassák őket.12

A díszítés módja és a hímzés helye változatos. Többnyire csak a kendő derékszögben találkozó sarkába került egy-egy szimmetrikusan megszerkesztett kompozíció. Igaz, egyes kendők két oldalán hoszabb-rövidebb sorminta is található, sőt, elvétve a két hegyes sarokba is került némi hímzés. (E 36, E 500).

Végül a kendő derékszögben találkozó két oldalának széléhez saját anyagából nagy gonddal - gyakran díszítő öltésekkel - 8-10 cm széles, húzott fodrot öltögettek (XVI. rajz), amit esetenként a sarokmintához illő sormintával, lyuk- és laposhímzéssel is gazdagítottak. (E 36, E 499, E 606).

Az 1880-as évektől a fehér színt mind több piros - elvétve kék - színnel élénkítették, sőt némely kendőn a piros hímzés vált hangsúlyossá. (E 597).

Készült fodor horgolt vagy gyári csipkéből, sőt szélesebb-keskenyebb gyári, madeirás szalagból is. (E 498, E 500). Ha pedig valaki még ünnepélyesebb kendőt akart, az a gyolcs fodor szélére 2-3 cm széles csipkét is gépeltetett.

A hetési fehérhímzéses vállkendő hatással lehetett - vagy kölcsönösen hatott - a goricskói magyar falvak kendődivatjára is. A szentlászlói Vida Ilonától 1968-ban vásárolt fodros, csipkés vállkendő (E 56) készülhetett volna akár Radamoson vagy Göntérházán is.

Az alábbi felsorolás a kendők használati (készítési?) helyét tartalmazza, majd a rávarrott fodor lényeges adatait ismerteti vázlatosan. A IX-XV. rajzokon látható kendőkön ugyanis ezt helyhiány miatt csak elvétve ábrázolhattuk, mivel nem akartuk a kendők motívumait túlontúl lekicsinyíteni.

E 36. Göntérháza-Radamos (IX. rajz, 19- 20. kép) A kendő két oldalára saját anyagából gondosan 9 cm széles fodrot varrtak, amit fehérhímzéssel is díszítettek. Végül 2,3 cm széles fehér, pamut gyári csipkét gépeltek hozzá.

E 498. Radamos. E hímzés nélküli kendőre 2 oldalt 8 cm széles fehér gyolcsfodrot varrtak 3,5 cm széles horgolt csipkével, melyet piros, „rövid pálcával” kontúroztak.

12