Király M. Jutka (szerk.): A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (Lendva, 2015)
Király M. Jutka: A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (történelmi áttekintő)
magyar művelődési egyesületek, a szervezet keretében folyt a műkedvelői művészeti tevékenységek szervezése, szakmai irányítása, a színházlátogatások, az irodalmi és egyéb rendezvények lebonyolítása is. Különösen a magyarországi színházlátogatások és a színházi vendégszereplések látogatása vonzott szélesebb közönséget, ezzel egyfajta közösségalkotó mozgalmat is alkotva. Ami a szakemberállományt illeti, 1978-ban, tehát a szervezet megalakulásának harmadik évében került sor az első hivatásos titkár alkalmazására. Lendván a tisztséget Fehér Ferenc töltötte be, Muraszombatban Vörös Józsefet nevezték ki. A Lendvai Községi Nemzetiségi Érdekközösség Közgyűlésének elnökévé 1978-ban Varga Sándort választották, a Muraszombati Községi Nemzetiségi Érdekközösség Közgyűlésének elnöke pedig Kosa Jenő lett. A két érdekközösség koordinációs bizottságának elnöki tisztségét továbbra is Eőry Ernő töltötte be Muraszombatból. Az érdekközösségek belső szervezeti felépítését tevékenységei határozták meg. Létrejötteka különböző tanácsok, bizottságok: az oktatási-nevelési, a kulturális, a tájékoztatási, az anyanemzettel tartott kapcsolatok bizottsága, majd később a kiadói. A küldöttrendszeri választásokkor 1982-ben a Lendvai Községi Nemzetiségi Érdekközösség Közgyűlésének elnökévé Ivánec Lászlót választották, a muraszombati nemzetiségi érdekközösség élére pedig Fehér Miklóst. A koordinációs bizottság elnöke - területi váltási alapon - Lendváról érkezett, a tisztséget Varga Sándor töltötte be. Az érdekközösségek hatékonyságának elemzésekor kiderült, hogy sokkal eredményesebbek voltak a legmagasabb állami szervekkel folytatott tárgyalások, egyeztetések során, mint helyi, járási szinten. A községi szervek és szervezetek kevesebb szimpátiával fogadták el a magyar érdekközösséget egyenrangú partnernek, mint a legmagasabb köztársasági vezetés, amit a közösség vezetői nyíltan meg is fogalmaztak. A többségi nemzet helybeli szélsőséges csoportosulásai ugyanis a nemzetiségi jogokban a Muravidék magyarosítási veszélyét látták, aminek viszont nem volt reális alapja. Az 1986-os választások után a Lendvai Községi Nemzetiségi Érdekközösség Közgyűlésének elnöklését Pozsonec Mária, míg a Muraszombati Községi Nemzetiségi Érdekközösség Közgyűlésének elnöki posztját Molnár István vette át. Lendván 1986-ban a községi nemzetiségi érdekközösség titkára Göncz László lett. Az 1980-as évek végére Jugoszláviában egyre bizonyosabbá vált az önigazgatási rendszer csődje, és ennek következményeként értelemszerűen felmerült az érdekközösségek megszüntetésének kérdése is. A folyamat viszont a nemzetiségi érdekközösségekre csak közvetve hatott, ugyanis a nemzetiségi szervezetek már időközben is megpróbáltak olyan változásokat bevezetni, amelyek révén közelebb jutottak a nemzetiség tényleges igényeihez. Ugyanakkor az alkalmazott szakemberlétszám szempontjából is javult némileg a helyzet. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányát 1988-ban módosították, a nemzetiségi jogalkotás viszont nem változott. Szlovéniában az 1989-es alkotmánymódosítások során azonban a nemzetiségi jogok kérdése már fontos tényezőként szerepelt. A módosítások értelmében megszűntek az érdekközösségek, ez a társadalmi-politikai intézkedés viszont nem vonatkozott a nemzetiségi érdekközösségekre. Az alkotmánymódosításokkal eleget tettek a kisebbségek azon kérésének, hogy legitim módon megválasztott szervezeteiknek a gazdasági kérdésekre, a káderpolitikára, az anyanemzettel való kapcsolatokra is legyen - a korábbi 12
