Király M. Jutka (szerk.): A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (Lendva, 2015)

Király M. Jutka: A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (történelmi áttekintő)

hatáskörök mellett - közvetlen befolyásuk. Ennek alapján a szervezeteket nem kellett megkülönböztetően megnevezni (mint az egykori érdekközösség esetében az „oktatási-művelődési” jelzővel), hiszen a közösségek ezentúl valamennyi, az alkotmány által rögzített különjogot illetően teljes kompetenciával rendelkeztek.

Ennek értelmében a lendvai és a muraszombati magyar oktatási-művelődési önigazgatási érdekközösségek közgyűlései határozatot fogadtak el az érdekközösségek átalakulásáról. így az 1990. január 17-én megtartott együttes ülésen megalakult a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség (MMNÖK), valamint a két községi (járási) magyar nemzetiségi önigazgatási közösség.

Az MMNÖK-nak mint a nemzetiség érdekvédelmi csúcsszervezetének feladatköre lett az állami szervekkel és az anyaországgal folytatott kapcsolattartás és együttműködés.

Az MMNÖK legfelsőbb szervét, a képviselőtestületet a két járási közösség képviselőtestületének összes képviselője alkotta. A képviselőket a területi elv, valamint a tevékenységenkénti képviselet alapján választották meg. A közösség operatív szerve a végrehajtó tanács volt, amely elsősorban a különböző szakbizottságok tartalmi tevékenységére alapozta munkáját. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség képviselőtestületének élére Pozsonec Máriát választották meg, aki a szlovén köztársasági képviselőház egyik (társadalmipolitikai tanács) magyar nemzetiségi képviselője is lett. A végrehajtó tanácsot Novák Császár Jolán vezette.

Szlovéniában 1993 után elkezdődött a közigazgatás átszervezése, az államigazgatási és az önkormányzati feladatkörök kettéválasztása. Ez a folyamat közvetlenül érintette a muravidéki magyarság szervezettségét is.

Az 1993-as év fontos fordulópontot jelentett a tartalmi tevékenységet illetően is: a közösség megalapította saját önálló közszolgálati intézeteit a tájékoztatás és a kultúra terén. 1993. május 21-i rendkívüli ülésén Dobronakon az MMNÖK határozatot hozott a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet megalapításáról, október 29-én pedig elfogadta a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet megalapításáról szóló okmányt.

Az 1994-ben Szlovéniában bevezetett új helyi önkormányzati rendszerrel ismét új formában kezdett működni a magyarság szervezete is. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen három község alakult - Lendva, valamint a goricskói térségben Moravske Toplice és Hodos-Šalovci. A nemzetiség a Muraszombati község területén egy nemzetiségileg vegyesen lakott község megalapítása mellett foglalt állást, az Országgyűlés azonban nem támogatta ezt az irányt, de a goricskói magyarság körében sem volt egység.

A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség Képviselőtestületének természetes jogutódja a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Tanács lett, a Lendvai és Muraszombati községi nemzetiségi közösségek képviselőtestületeinek pedig a községi nemzetiségi tanácsok. A nemzetiség a községi tanácsokba különstátuszú nemzetiségi képviselőket is választott (2, illetve 1). Az önálló Szlovéniában az 1994 decemberében megszervezett első helyhatósági választásokon a nemzetiség is megválasztotta tagjait a községi nemzetiségi tanácsokba, akik tagokat választottak a csúcsszervezet (MMNÖK) 18 tagú tanácsába: Lendváról 11, Hodos-Šalovcirol 3, Moravske Toplicéről 3, valamint Muraszombatból - ahol ugyan nem létezett már nemzetiségi politikai szervezet -1 tagot. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Tanács elnöke Balaskó József lett.

13