Rokolya Gábor: Egy alsólendvai polgár: dr. Laubhaiemr Oszkár (1852 - 1918) életrajza és pályafutása - Studia notarialia Hungarica 15. (Budapest, 2015)
Közjegyzői tevékenysége és szakmai szerepvállalása
Plihál Ferenc NAGYKANIZSAI KIRÁLYI KÖZJEGYZŐ Kraljevski notar v Nagykanizsi, Ferenc Plihál Erre az időszakra Angyal Béla későbbi pécsi királyi közjegyző és kamarai elnök így emlékezett vissza: „Mint kamarai elnök (Bánffay Simon - a szerző kiegészítése) az üléseket az irodájában tartotta. Én hivatalosan ezeken nem lehettem jelen, de a jegyzőkönyveket én csináltam meg. A választmányi tagokat nekem kellett a vasútállomáson fogadni, velük vacsorázni. Én ezt szívesen tettem, mert mind kedves úri emberek voltak és ennek később sok hasznát láttam. Ezek voltak: Plihál Ferenc nagykanizsai, dr. Ziegler Kálmán Csáktornyái, Laubhaimer Oszkár alsólendvai közjegyzők. Szívesen jöttek az ülésekre, mert akkor az egy kedélyes-, néha cigányzenével fűszerezett összejövetel volt. A közjegyzőknél mindig barátságos volt a hangulat." [44] pesno opravil manjše naloge pri zbornici, je bil leta 1897 izvoljen za nadomestnega člana odbora (predsedstva) zbornice. [43] Na to obdobje je v svojih zapiskih poznejši kraljevski notar v Pécsu in predsednik zbornice, Béla Angyal, zapisal sledeče: »Kot predsednik zbornice (Simon Bánffay - op. avt.) je sestanke organiziral v svoji pisarni. Uradno se sicer nisem smel udeleževati teh sestankov, a sem jaz pisal zapisnike. Na železniški postaji sem moral pričakati člane skupščine in z njimi večerjati. Z veseljem sem opravil to nalogo, saj so bili vsi prijazni gospodje, jaz pa sem imel pozneje veliko koristi od tega. To so bili: notar iz Nagykanizse, Ferenc Plihál, notar iz Čakovca, dr. Kálmán Ziegler, in notar iz Dolnje Lendave, Oszkár Laubhaimer. Radi so prihajali na sestanke, saj so se ob teh srečanjih tudi družili ob ciganski glasbi. Med notarji je bilo vedno prijetno vzdušje.« [44] Dolnjelendavsko kraljevsko notarsko okrožje je sodilo med notarske sedeže s srednjim prometom. Letno so izdali okrog 300-400 različnih listin (statistični podatki za obdobje 1896-1916). Število overitev podpisov se je gibalo okrog 20, pa tudi število overitev |/. , |,i liothi ni picacglu ju z,ducv. Vse to kaže na to, da razen lokalnih denarnih ustanov ni bilo gospodarskega razvoja oziroma industrije, bila je nerazvita struktura kmetijskih pridelkov za trg. Bilo pa je razmeroma veliko meničnih poslov, letno okrog 100, a se je tudi število teh v vojnih časih znižalo letno na okrog 30 zadev. [46]
