Rokolya Gábor: Egy alsólendvai polgár: dr. Laubhaiemr Oszkár (1852 - 1918) életrajza és pályafutása - Studia notarialia Hungarica 15. (Budapest, 2015)
Közjegyzői tevékenysége és szakmai szerepvállalása
Az alsólendvai királyi közjegyzői körzet a közepes forgalmú közjegyzői székhelyekhez tartozott. Az ügyleti okiratok száma általában 300-400 között volt évente (1896-1916 közötti évek statisztikája). A névaláírások száma évenként 20 körül alakult, és a másolathitelesítések száma sem haladta meg az 50 ügyszámot. [45] Ez azt mutatta, hogy a helyi pénzintézeteken kívül nem épült ki a gazdaság, hiányzott az ipar, fejletlen volt a mezőgazdasági árutermelés struktúrája. A váltóóvások száma ezzel szemben relatív magas volt, évente 100 ügyszámot tett ki, ami a háborús években lecsökkent az évi 30 körüli ügyszámra. [46] Ugyanakkor hiányoztak az iroda ügyforgalmából a bírói megbízások, a letétek, a fordításhitelesítések és a magánbeadványok intézése. A hagyatéki ügyek száma viszont évente 500 körül ingadozott, amely a járás magas lakosságszámára utal. Összegezve megállapítható, hogy az alsólendvai járás közjegyzőjének ügyforgalma a jogügyleti okiratok területén meghaladta Nagykanizsa vagy Zalaegerszeg hasonló adatait, míg a váltóóvások terén e városokhoz képest már csak fele nagyságú volt az ügyszám, és a névaláírás és másolathitelesítés száma is feltűnően alacsony volt. A közjegyző elsősorban magyar vagy német nyelven készített okiratokat, azonban szükség volt szlovén nyelvű szerződések készítésére is. Az ilyen ügyleteknél előbb Dervarics Kálmán királyi járásbíró és állami hites nyelvi tolmács, később pedig az írnoka, Horváth István V notarski pisarni pa niso beležili sodniških naročil, depozitov, overitve prevodov in urejanja zasebnih vlog. Na visoko število prebivalcev kaže podatek, da so na letni ravni opravili približno 500 zapuščinskih zadev. Skratka lahko ugotovimo, da je število zadev na področju pravnih listin pri dolnjelendavskem notarju presegalo število podobnih zadev v Nagykanizsi oziroma Zalaegerszegu, vendar pa je glede števila meničnih poslov zaostajal kar za polovico, malo je bilo tudi overitev imena oziroma prepisov. Notarji so praviloma svoje listine zapisovali v madžarskem oziroma nemškem jeziku, obstajala pa je tudi potreba po pripravi pogodb v slovenskem jeziku. Pri takih poslih je v začetku sodeloval kraljevski okrajni sodnik in državno zapriseženi prevajalec, La.ubha.imer Oszkár kir&lyi közjegyző Alsó-Lendv&n. 3/Ot. KÖZJEGYZŐI li@fK.IRAT. Közjegyzői OKIRAT HITELES KIADVÁNYA Laubhaimer Oszkár IRODÁJÁBÓL Overjena notarska LISTINA PISARNE Oszkárja Laubhaimerja
