Mészáros Klára: Dobronoki György. Egy jezsuita a XVII. századból (Lendva, 2004)

bensőséges kapcsolatát Pázmánnyal, de Esterházy Miklós nádorral és más jelentős személyiségekkel is. Nagyra értékeli, hogy sikerült neki a nagyszombati kollégium fenntartására megszerezni a túróéi prépostságtól a pisetumból 5.000 forintot."3

írással ugyan sokat foglalkozott, azonban művei nyomtatásban nem jelentek meg, bár a régebbi irodalom, tévesen, neki tulajdonított egy Phrases latino-hungarica... című nyomtatványt, de ezt Dobronoki István jezsuita adta ki 1709-ben Nagyszombatban."4 Dobronoki legtöbb munkáját latinul írta. A jezsuita források 1636-ban latin, magyar, olasz, horvát és német nyelvtudását említik."5 Munkáiban a latinon kívül magyar kifejezéseket, megjegyzéseket használt és leveleinek egy részét is magyarul írta.

Kéziratban fennmaradt írásai közül a leggyakrabban a Budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött Actum Academicorum Collegii Societatís Jesu Tyrnaviae című munkáját idézik, nem ritkán egyszerűen Dobronoki naplójaként. Ez a nagyszombati egyetem és kollégium feljegyzéseinek 17. kötete, amit Dobronoki 1636. január 1-től 1637. október 11-ig vezetett. A feljegyzések rendkívül részletesek. Tartalmazzák mindazokat az információkat, melyeket Dobronoki fontosnak tartott. Betekintést nyújt az egyetem és a kollégium

v Budimpešti (Budapesti Egyetemi Könyvtár). Gre za sedemnajsti zvezek zapisov iz trnavske univerze in kolegija, v katerega je Dobronoki pisal od 1. januarja 1636 do II. oktobra 1637. Izjemno natančni zapiski vsebujejo vse informacije, ki so se Dobronokiju zdele pomembne in nam dajejo vpogled v življenje univerze in kolegija, predstavijo pomembne osebnosti, ob zapiskih o vsakdanjem življenju ustanove poročajo tudi o proslavah in prireditvah. Prav tako najdemo zapise o gradbenih delih in o političnih dogodkih. Zasledimo tudi osebna stališča, v latinskem besedilu se večkrat pojavi madžarska beseda ali duhovita opomba. Z rokopisom seje sicer ukvarjalo več avtorjev - Fraknói gaje uporabil pri Pázmányevem življenjepisu, Dubnicky, Stibrányiová in Simončič pri raziskavah zgodovine gradnje trnavskega kolegija, Orsolya Báthory je pred kratkim pripravila dragocen pregled gradiva - vendar je potrebna še popolna obdelava. V univerzitetni knjižnici hranijo tudi njegov rokopis o zgodnji zgodovini avstrijske province jezuitskega reda, na katero se v svoji knjigi História Provinciáé Austriae Societatis Jesu velikokrat sklicuje Antonio Socher116. Ista knjižnica hrani tudi elegijo, ki jo je zapisal ob smrti Péterja Pázmánya.

Rokopis o zgodovini zagrebškega kolegija

3/