Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

II. Könyvtörténet

Egyesek szerint messzebb, Észak-Magyarországon volt lelkész, ahonnan elűzve jött a lendvai Bánffy-birtokra, de ez is csak feltevés. Kultsár György prédikátor művei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ez a táj valóban a múzsák földje volt valamikor, a szellem emberei pedig nem elvágyódtak innen, hanem egyenesen keresték ezt a helyet. A szlovéniai magyar irodalom gyökerei ide vezethetők vissza. E munkájában a lelkipásztor úgy bátorít a halál örömteli elfogadásáról, hogy az elmélkedő figyelmet mindvégig a végső célra, a hívő ember nagy kérdéseire irányítja; hogyan juthatunk át az életen, a halálon úgy, hogy Krisztus kereszthalála által a megváltott örömbe, az üdvösségbe mindnyájan eljuthassunk. Válasza gyakorlati útmutatás. Keresztény morálja valóban vigaszt adhatott a saját korában, ahogy adhat ma is.

A Postilla 1574-ben jelent meg, s ennek 440. évfordulójáról kívánt megemlékezni egy szobor felállításával a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanács.

A meghirdetett pályázat nyertese Béres János zalaegerszegi szobrász volt, aki bronz, márvány, illetve gránit felhasználásával készítette el müvét, mely magát a könyvet ábrázolja. A szobor az óvárosban, az Alsó utcában található, a Színház- és Hangversenyterem és a zsinagóga közelében. A fotón látható könyv-szobor 2015-beit készült.

96