Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
II. Könyvtörténet
tén Kultsár György munkái az első nyomtatványok, hiszen Lendvának két évvel előbb volt nyomdája, mint Ljubljanának (1575, Janez Mandele nyomdája). Aló. században Bánffy Miklós, a vidék protestáns nemes ura a nyomdászt, Hoffhalter Rudolfot más területről hozta Alsólendvára. Bánffy Miklós kilenc éves korában már Grazban, tizenegy éves korában pedig Bécsben tanult. 1570-ben vette feleségül Zrínyi Orsolyát, a szigetvári főúrnak, Zrínyi Györgynek a leányát. Nyomdát létesített az alsólendvai várban az evangélium terjesztésére, és udvari papjának, Kultsár Györgynek lehetővé tette, hogy hányatott élete alkonyán három könyve napvilágot lásson. Alsólendván Bánffy Miklós a patrónus, Hoffhalter Rudolf a vándornyomdász és Kultsár György a száműzött prédikátor az 1573 és 1574- es években találnak egymásra - az evangélium szolgálatában. Hoffhalter Rudolf csupán másfél évet élt Alsólendván. Ezalatt segítette a napvilágra Kultsár György prédikációit, Az halálra való készöletről rövid tanóság címmel (Lyndae, 1573) itt adta ki. A könyv prédikációkat tartalmaz, amelyeknek témája a Szentírásból vett evangéliumok magyarázatai, vagyis elmélkedések az evangéliumokról. A szerző könyvét Bánffy Miklós főúrnak ajánlotta. Kultsár György 1573-ban Alsólendván kiadott Az halálra való készöletről rövid tanóság c. kötete 2007-ben újra, hasonmás kiadásban jelent meg. Ez nemcsak a Lendva környékén, a Muravidéken élők ünnepe volt, hanem az egész magyar irodalomé. A kötet a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár és a lendvai Galéria-Múzeum támogatásával. A kötethez Hubert Ildikó írt bevezető tanulmányt, a szlovén nyelvű fordítást Zver Hona végezte, amelyet Bratkovič Ivanka lektorált. A tudomány és részben a diplomácia nyelve továbbra is a latin maradt aló. században, de az irodalomban a reformáció végleg uralomra juttatta a magyar nyelvet. A reformáció hamar kialakította a kulturális élet új formáit, és új tartalmat adott neki. A nemzeti nyelvnek a fejlődése pedig előkészítette a nemzetté válást a vidékünkön. A reformátorok felismerték a sajtó erejét is. Erre jó példának szolgál Kultsár György prédikációs könyve is. Ki is volt Kultsár György? Melyik teológiai irányzathoz tartozott? Hol és mikor ordinálták lelkésszé? Hol és hogyan ért véget élete? Megannyi nyitott kérdés. Sem az irodalom-, sem az egyháztörténészek nem tudnak mindenre részletes választ adni. Egyesek göcseji nyelvjárást vélnek írásiban felfedezni, ezért Zala megyeinek tartják. Mások arra figyelnek fel, hogy 1573-ban mesternek, a reá következő évben már prédikátornak vallja magát. Lehet, hogy valahol külföldön magiszteri fokozatott szerzett, s ennek a magyar megfelelője a „mester”, de van olyan forrás is, amely éppen azt emeli ki a múlt homályából, hogy „nagy gondja volt a helybéli oskolának minő jobb karba való helyeztetésére”. 95
