Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
II. Könyvtörténet
2000 és 2012 között összesen 65 magyar könyv jelent meg, ebből 4 könyvtörténeti és sajtótörténeti mű, 8 történelmi szakkönyv, 25 szépirodalmi mű, 2 irodalomtörténeti tanulmánykötet, 8 nyelvészeti, 1 médiatörténeti és 10 néprajzi munka. Ezen kívül 7 fordításkötetet is kiadtak magyar szerzőtől szlovén nyelven. Új kihívások előtt áll a szlovéniai magyar könyves szakma, amelynek véleményem szerint három fontosabb aspektusát kellene figyelembe venni a jövőben: fejlődését és kibontakozását a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretei közt, a magyarországi és a határon túli más könyves szakmával, könyvkiadókkal való partnerviszonyait, valamint a szlovéniai, főleg a muravidéki szlovén könyvkiadókkal való kapcsolatrendszerének intenzívebb kialakítását. Milyen legyen az irodalomszervezés és könyvkiadás a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretein belül? Folytatni kell azt a kontinuitást, amelyet a kilencvenes évektől indítottak, de sokkal több anyagi támogatásra volna szükség ahhoz, hogy a kilencvenes évek könyvtermését a 2010-es években túl tudja szárnyalni a jelenlegi könyvkiadás. Ehhez nemcsak általános jellegű pályázatokat kellene kiírni. A magyarországi könyves szakmával való együttműködés sokszor egyéni, írói kezdeményezésen múlik, pl. ha itthon nem talál kiadót az író, vagy elutasítják a művét, megkeresi a magyarországi ismeretségi körét, vagy kapcsolatrendszerét a könyves szakmában, és közös pályáztatással, vagy saját költségein, de magyarországi kiadónál kiadják a művét (pl. a budapesti Krúdy Gyula Irodalmi Kör, a pilisvörösvári Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, a pécsi Pro Pannónia). Ezeknek a kiadási szokásoknak is megvannak az előnyei és a buktatói is. A Magyarországon kiadott művek gyorsabban kerülnek be a magyar könyves szakmába, könyvtárakba és könyvesboltokba, de nem a hazai igényeket, elvárásokat szolgálják, nem itt terjesztik, még akkor sem, ha muravidéki témát dolgoznak fel. Szükséges a magyarországi könyves szakmába való integráció is, de ne azért, mert itthon nem adják ki a műveket, vagy nem adnak rá megfelelő támogatást, és átszorulnak a magyarországi könyves szakmába. Milyen legyen a más, határon túli, kisebbségi léthelyzetben élő magyar írókkal és könyvkiadókkal való viszonyrendszerünk? Legyen bilaterális, vagyis épüljön a kölcsönös megismerésen, együttműködésen és a közös projektek kivitelezésén, pl. közös irodalmi karavánok szervezésével a Kárpát-medencében. Milyen legyen a muravidéki magyar íróknak a szlovén könyvkiadókkal, írókkal való kapcsolatrendszere? 10. Összefoglalás 78
