Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
II. Könyvtörténet
Legyen nyitott, és hajlamos az együttműködésre, hiszen ugyanabban a régióban és hasonló körülmények közt élünk. Ennek a multikulturális kapcsolatrendszernek a fordításirodalom volna az igazi erőssége. A kisebbségi írók műveit a regionális szlovén irodalomnak meg kell ismernie, s ez csakis tervezett könyvkiadás által lehetséges. A 2000-res években ebben az irányban is elindultak a folyamatok. A muraszombati Franc-Franc kiadó a Mostovi na meji sorozatában szlovén fordításban adta ki a muravidéki magyar nemzetiség irodalmát a 2010-es évek elején. Nem utolsósorban figyelembe kell venni az olvasói elvárásokat is. Goethe szavaival élve: „Te vagy a felelős, olvasó azért, hogy milyen könyvet tesznek eléd, mert te vagy, és a te igényed szabják meg azt, hogy könyv milyen irányba fejlődik.” 35 Összegezésként megállapítható, hogy a muravidéki magyarság olvasási kultúrája erősen összefügg a nemzetiségi lét problémáival, és a globalizáció negatívumaiból következtethető tényekkel. Az olvasás visszaszorító szerepét a televízió nézés, főleg a kereskedelmi csatornák nézése váltja fel, valamint a fiatalok körében a számítógépes kultúra, és a világháló egyre fokozódó használata. A muravidéki magyarság olvasási szokásait olvasásszociológiailag tudtommal még nem mérték fel sem magyarországi, sem hazai szakemberek. Nem tudni, hogy miért nem történtek olvasásszociológiai felmérések, csak feltételezhetem. Talán a kicsinységünk, csekély létszámunk miatt, a többi határon túli nagyobb közösségekhez képest, vagy a könyvtáros szakma motiválatlansága miatt? Eljött az ideje, hogy szélesebb közegben mérjük fel olvasási szokásainkat, hogy tisztábban láthassuk magyar nyelvű könyvkultúránk és olvasási szokásaink keresztmetszetét! Milyen volna a sorsa a muravidéki magyarságnak azon könyvei nélkül, amelyeket anyanyelvükön írtak? Valószínű, hogy továbbra is olyan őshonos nemzetiségnek számítanának Szlovéniában, mely több mint ezeréves hagyománnyal és kultúrával büszkélkedhetne, de lesüllyedt volna azon nemzeti kisebbségek sorába, amelyek elveszítették irodalmi nyelvüket, és a nyelvi sorvadás lassú folyamatát élik. De, mint ahogy az olvasásszociológiai helyzetképemben bizonyítottam - nálunk ez nem történt meg! Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola magyar nemzetiségű tanulói olvasási eredményessége azzal bizonyítható, hogy olvasási szokásaikat nem az elolvasott magyar szépirodalmi művek mennyiségével mérjük le, hanem az elolvasott művek minőségével. Ennek érdekében a pedagógusok és könyvtárosok mindent megtesznek. Az olvasás fejlesztése nem fejeződhet be az általános iskola befejezésével, hiszen minden tanulónak a nagyobb tudás elérése érdekében egyénileg is szükséges fejlesztenie a saját olvasáskultúráját. Az Európai Bizottság statisztikai adatai alapján elmondható, hogy minden ötödik európai 33Zágorec-Csuka, Összegzés a szlovéniai magyar könyvdíszítésről, vizuális kultúráról, 81. o. 79
