Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
dr. Bence Lajos: Előszó Zágorec-Csuka Judit könyvéhez
Előszó Zágorec-Csuka Judit könyvéhez Zágorec-Csuka Judit tanulmánykötete több is, kevesebb is, mint amit a szerző a könyve jellegének meghatározásául szánt. Több, mert a tanulmányi keretet olyan komplex könyvtár- és könyvtörténeti, valamint olvasásszociológiai blokkok, összefoglaló jellegű tanulmányfüzérek teszik a szakmabéliek, de a laikus olvasó számára is élvezhetővé, amelyeket a könyvtári szakma már régen hiányol a Muravidéken. Zágorec-Csuka Judit az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola lelkes könyvtárosaként, majd könyvtárvezetőjeként ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy a könyvállomány alakítását felvállalva olvasási mutatókkal és statisztikákkal bíbelődjön, ő az, aki nem csak a gyerekeknek, de a tanárkollégáknak is tud jó tanáccsal szolgálni például a kötelező olvasmányok és az órai elemzéssel kapcsolatos célok megfogalmazásában. A kétnyelvű oktatás követelményeihez igazodva a gyakorló pedagógus ugyanis a legtöbb esetben saját találékonyságára, illetve pedagógustársaira van utalva. A könyv szerzője a könyvtártörténeti fejezetben nem csak a régió a nagyobb településeinek könyvtári állományát, de a kétnyelvű iskolákét is feltérképezi, leltárba veszi, külön figyelmet fordítva a szakmai követelményekre, kompetenciákra. A szerző szorgalmának és kitartó igyekezetének köszönhetően, önszorgalomból a könyvtáros szakma újabb, a mai kor kihívásainak eleget tevő szervezési teendőinek a továbbgondolására is vállalkozott. Ennek eredményeként a nemzetiségi könyvtárral szembeni követelmények, a két nyelv pedagógiai-didaktikai és módszertani, valamint egyenlőség-politikai, menedzsment-központú stratégiájának kidolgozásába is belefogott. Ennek vázlatos áttekintését a jelen kötetben is fellelhetjük. Továbbgondolására, állandó fejlesztésére azonban intézményi kereteket kell hamarosan biztosítani. Ahogy a digitalizáció teljes körűvé válik, az adatok és a dokumentumok archiválása is új kihívások elé állítja társadalmunkat, s ez irányba ma már komoly, jól követhető lépések történtek az EU-ban. Az olvasásszociológia címszó alatt a fontiekből kifolyólag az olvasás jelentőségéről és „hatalmáról” olvashatunk, egyben a világháló és a kommunikációs társadalom más megjelenési és közvetítési formáinak lehetőségét kutatva. A meseolvasás népszerűsítése és az ifjúsági irodalom közelebb hozása a cél a mai rohanó korban, esetleg rövidített vagy filmes átiratokkal, a nyelvezeti nehézségek eltüntetésével. Tény, hogy az olvasási kedv fogyatkozásával a könyvolvasás mint hasznos időtöltés helyébe más, kevésbé fontos vagy kimondottan csak a szórakozást szolgáló tevékenységek alacsony ingerszintű formái lépnek, amelyek nem pótolják a személyiség fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges, gondolkodást igénylő olvasást. Zágorec-Csuka Judit rendkívül termékeny szerzője a muravidéki magyar iroda5
