Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

dr. Bence Lajos: Előszó Zágorec-Csuka Judit könyvéhez

lomnak, aki verssel, prózával és ezeknek a szekunder lecsapódásaival (recenziók­kal, esszékkel, irodalomtörténeti fejtegetésekkel) is részt vesz a diaszpóra irodal­mi-művelődéstörténeti vérkeringésében, melynek egyben alkotó részese is. A könyvtörténeti részben témakörönként, stilisztikai meghatározásuk szerint számba veszi a mai helyzetet, kronológiát készítve a 2000-2012-es időszak mura­vidéki magyar könyvkiadásáról, illetve a jelzett időszakban a hazai szerzőknek itthon vagy az anyaországban megjelent műveiről. A tételszerű felsorolást egy-egy, a művek recenziójából vett frappáns idézettel is megtoldja. Az említett közel másfél évtizedben nagyszámú, mintegy hetven új muravidéki könyv jelent meg hazai szerzőktől, illetve szerzőkről. Ezekből 25 szépirodalmi, 8 nyelvészeti és 10 néprajzi jellegű munka. Ez a termés a művészettörténeti vizsgá­lódással, a jeles hazai képzőművészekről készült monográfiákkal (Gábor Zoltán, Király Ferenc, Nemes László, Göntér Endre és Gálics István) is bővült. A törté­nelmi művek-monográfiák palettája is látványos fejlődést mutat, Göncz László, Kovács Attila 2—2 könyve mellett lendvai Kepe Zoltántól az általa indított mú­zeumi sorozatban (Lyndvamuseum) évente jelennek meg szakmai publikációk a polgárosodásról, Zala Györgyről, illetve magáról a lendvai várról. A próza címszó alá a műnem újabb kori felvirágzása kapcsán Cimmermann Topiák János, két-két művével Göncz László és Varga József, valamint Gábor Zoltán önéletrajzi jellegű műve kap besorolást. A kötet végén kapnak helyet azok a recenziók, interjúk vagy személyesebb han­gú, hommage-jellegű írások, amelyek — paradox módon - nem a szakmaiságról, hanem a pályatársakról, a kutatókról és a tudós társakról szólnak, amolyan „oral history” megközelítésben vagy emlékező jelleggel, a tudósok előtti főhajtással. Dr. Bence Lajos, a Muravidéki Tudományos Társaság elnöke 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom