Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről
Kalotaszentkirályon is jártam, abban a faluban, ahol Ady Endre hársfája alatt találjuk az 1994-ben készített Ady-emlékművet. A költő 1914 júniusában járt itt először Boncza Bertával. A fa alatt ülve versírásra ihlette a templomból hazafelé tartó, színes népviseletbe öltözött emberek látványa. Ekkor született meg A Kalota partján című verse. A helyi református templom cintermében tekinthető meg az a tábla, melyet 1941-ben a vers keletkezésének emlékére készíttetett az Ady Társaság Vincze Géza helyi születésű tudós-lelkész kérésére. 1944-től a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjában őrizték. Ez az emlék 2014. augusztus 24-én került vissza eredeti rendeltetési helyére. A településen 1991 óta minden év augusztusának első hetében népzene- és néptánc tábort szerveznek, ahol a kalotaszegi táncokkal és zenével ismerkedhetnek a tanulni vágyó fiatalok. A vendégek elsősorban belföldről és Magyarországról érkeznek, de jöttek már vendégek Japánból és az Egyesült Államokból is. A faluban a 40-es ház (Póka Ilona) udvarán tájház is várja a látogatókat, ahol a sok-sok régi használati és berendezési tárgy mellett a kenderfeldolgozás teljes munkafolyamatát is bemutatják az érdeklődőknek. Múzeumi környezetben a 291. szám alatt gazdagon díszített kalotaszegi szoba, valamint szövő- és asztalosműhely is látogatható. A furcsa szinkronicitást, mint Ady versével az emlékmúzeum kertjében, ott is megéltem: Ott álltam a turistacsoportom többi tagjával az említett tájház udvarán, és hirtelen két fiatal néptáncos lépett közénk, akik végigvonultak díszes öltözetükben az udvaron. Egy percig megállt a levegő az udvar légkörében, és elárasztott a vizuális gyönyörűség. A fiatal táncosok népdalokat is énekeltek, ezzel tiszteltek meg bennünket, muravidéki magyarokat, akik ide látogattunk, hogy megismerkedjünk a népzenéjükkel és néptáncukkal. Amikor a gyönyörű népviseletbe öltözött fiú és leány helyi népdalokat énekelt, az még hatásosabb élmény volt számomra, mint az érmindszenti szavalásom Ady szobra előtt. Feltettem a napszemüvegemet, hogy ne lássák a könnyező szemeimet a többiek, mert annyira elérzékenyültem a népdalok hallatán. Aztán megtekintettük a tájházban a hímzéseket, majd megnéztük a híres református templomot, ahol közel száz évvel ezelőtt járt Ady Endre is feleségével, Boncza Bertával. Az Ady Endre-emlékszobának a költőóriás nevét viselő helyi iskola ad otthont az intézmény Kiszely-kertben lévő épületében. E kertben található az 1994-ben a budapesti Székely Kör támogatásával készült Ady-emlékmű egy hársfa mellett, melynek árnyékából csodálta meg a pompás, népviseletbe öltözött magyarokat a költő. A helybeliek Ady hársfájaként emlegetik. 189
