Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
I. Könyvtártörténet
Ami regionális szinten évtizedekig alakult ki, az működőképes, hiszen vannak hagyományai, kijárt útjai. Az együttműködésnek főleg a digitális (online) útjait kellene továbbfejleszteni, és szakmailag jobban összekötni. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban működik a Vasi Digitális Könyvtár, amely 2003-tól gyűjti a megye digitális dokumentumait a Megyetörténeti adatbázisban. A Vasi Digitális Könyvtárnak négytagú szerkesztősége van, és a projekt vezetője dr. Pallosiné Toldi Márta, könyvtárigazgató. A muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár a magyar jellegű, főleg helytörténeti digitális dokumentumait közvetíthetné a szombathelyi megyei könyvtár digitális könyvtárának az adatbázisaiba, mivel a muravidéki szubrégió hagyományai a történeti Magyarország Vas megyei részéhez tartozott 1919-ig, s az emberekben még él ennek az identitásnak a regionális tudata, és a nemzeti tudat is. A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár adatbázisait a könyvtár honlapján lehet elérni. Közülük fontosabbak a honismereti adatbázisok: Nevezetes Zalaiak, Híres zalai írók bibliográfiái - Nádas Péter, Deák Ferenc, Keresztury Dezső bibliográfiája -, Zalaegerszeg bibliográfiája, Zalai Hírlap adatbázis, Zala megye folyóirat adatbázis. Ezeknek az adatbázisoknak a gyűjteményét gyarapíthatnák a Lendvai Könyvtár digitális dokumentumai, hiszen Lendva-vidék a történeti Magyarország Zala megyei részéhez tartozott Trianonig. Lendva község magyar nemzetiségű lakosaiban is él még ennek az identitásnak a regionális és nemzeti tudata. A muravidéki kétnyelvű (szlovén-magyar) könyvtárak, valamint azok a könyvtárak, amelyek nemzetiségi programot viteleznek ki, regionálisan és kulturálisan is együttműködhetnének Vas- és Zala megyék könyvtáraival, azzal a feltétellel, hogy fontos kiépíteni azokat a digitális utakat, amelyek egymás adatbázisainak az elérését, és gyűjteményszervezését szorgalmaznák. Az internet által kialakult online, digitális, virtuális világ teljes mértékű kihasználása és közös építése is egy új lehetőség volna a határrégiók (Szlovénia, Magyarország) kulturális és információs együttműködés fejlesztésének. Ennek alapfeltétele elsősorban a digitalizálási folyamat összehangolása Vas- és Zala megyék, valamint a Muravidék nemzetiségi könyvtárai közt az Európai Unió térségében. Ezt az Európai Unió anyagi segítségével lehetne továbbfejleszteni. 4. Az információs társadalom kiépítése a magyar-magyar kapcsolatrendszerben a globalizmus időszakában az Európai Unióban Az információs társadalom kiépítése a posztszocialista demokráciákat, Magyarországot és Szlovéniát is érintette. A muravidéki magyarság nemzetiségi intézményei még mindig építik az információs társadalom elemeit, amelyek a maguk kompetitiv és pluralista módján teremtik meg az elemek egységét. 17
