Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
I. Könyvtártörténet
Az információs hálózatoknak, az információk áramlásának (a maga összes szerves és funkcionális összetevőivel együtt) a globalizáció korszakában egyetlen nagy átfogó feladata van. Az információs rendszereknek meg kell jeleníteniük a mindennapi tudat számára a valóságos viszonyokat, azaz a globalizáció viszonyait. Hogy milyen feladatokat tudnak közösen megvalósítani a határon túli nemzetiségi könyvtárak és a magyarországi könyvtárak a jelenkori világmodell (globalizmus, információs társadalom) légkörében, az csak kifejezetten rajtuk múlik. Célszerű és elengedhetetlen körvonalazni azt a modellt, amelynek a jelenből a jövőbe való átmenete határozza meg számukra azt a jövőt, amit beláthatunk. A marxizmus letűnésével valóban bekövetkezett egy elmélet utáni állapot, amely az információs társadalom teljes kiépülésével lehetne pótolni a megismerés legtágabb keretében. Természetesen az volna az első kérdés a nemzetiségi könyvtárak területén, hogy mi az univerzális felelősségünk? Mit kellene a magyar-magyar viszonyokban elsősorban értékelni vagy kiépíteni? A magyarok alapértékeinek magától értetődő szempontjait — az információáramlás útjait: az adatbázisok kiépítését és kompatibilitását, digitalizálást, kiadványcserék és levelezőlisták létrehozását, a magyar- és a határon túli könyvtáros társadalom erőteljesebb mobilitását és együttdolgozását. A második nagy kérdés: a globalizált világ politikai szerkezete, azaz kik és mik lesznek a globális folyamatok politikai hordozói? Nyitott kérdés, hogy mennyire lesz a politikai szféra homogén? Az alternatív neoliberális politikai berendezkedésű világban vannak ugyanis előnyös és szerencsés (nemzet) államok, véleményem szerint Magyarország és Szlovéniai is ide sorolhatók. A lehetőségek szélsőséges határok közt mozognak, jóllehet az odavezető út maga nem lesz szélsőséges. Bármelyik vezethet végső megoldáshoz, de az adott esetben a legjobb megoldásokat kell keresni. Kik lesznek azok az auktorok, akik megadják a válaszokat a kor globális kihívásaira? Mennyire tudnak együtt dolgozni és gondolkozni a nemzetiségi könyvtárosok, nemzetiségi politikusok a magyarországi könyvtárosokkal és politikusokkal? A világban plurális kultúra uralkodik a tömegkultúra újabb formáinak dominanciájával. A nemzetiségi közösségekben is kezd ez a tendencia elterjedni, s kezd feloldódni az egypólusú világkép is. Mennyire tudjuk a hagyományos kultúrát átmenteni a jövőbe, és milyen módon? A kultúra, éspedig mind a régi, mind pedig az új kultúra feladata az, hogy a funkcionalitás működésének alapzatán állandóan újrateremtse az értékek világát (Kiss E., 2002). S ebben a megőrzésben és az újrateremtés folyamatában van nagy szerepük a könyvtárosoknak és információs szakembereknek. 18
