Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
I. Könyvtártörténet
minológiát stb., mintha a nemzetiségi könyvtárügyet Szlovéniában félhivatalosan kezelnék a szakterminológiában. Igazán nem történtek felmérések sem módszertanilag, sem olvasásszociológiailag, hogy mit olvas a magyar nemzetiség Szlovéniában. A kétnyelvű könyvtárügy ugyanazon a vágányon halad tovább, mint a kétnyelvű oktatás, sőt kevésbé is foglalkoznak vele, míg a kétnyelvű oktatást akár meg is ünnepelik, a kétnyelvű könyvtárügynek még ünnepei sincsenek. A választ a felmerülő problémákra pedig nem a szigorú tudományos logika mentén kell megadnunk, hanem az élő gyakorlat alapján. Bár ez a kép lehet tarka, de mégis hiteles lenne a magyar nemzetiségi könyvtár definíciója: „A magyar nemzetiségi könyvtár az, amely magyar olvasókat szándékozik ellátni a lehetőségekhez mérten magyar dokumentumokkal (Kálóczy Katalin).” S ezt ne elrejtve, másodrangúan, esetleg perifériára szorulva tegye, hanem felemelt fővel, mert a magyar könyvtárügynek a Muravidéken, Szlovéniában a 12. századtól kezdve a Bánfiy dinasztia főúri, lendvai várában létrehozott könyvgyűjteménytől kezdve napjainkig kimagasló könyvtártörténete és kulturális öröksége van. Horizontálisan és vertikálisan is beilleszthető az egyetemes magyar, de a szlovén kultúrába. Viszont mindezt ne tegyük felemáson, profil nélkül, hanem értékteremtőén és értékközpontúan! A nemzetiségek ellátása nem elkülönülten kezelendő, hanem integráció (magyar-szlovén, szlovén-magyar) keretében kell megoldani, viszont a teljes esélyegyenlőség megteremtése csak vágyálom. A nemzetiségek könyvtári ellátásának a célja, hogy a kistelepülések nemzetiségi könyvtári ellátásnak is a könyvtári stratégiában elfoglalt helyet kell találni, vagyis stratégiát kell írni erre a profilra. A nemzetiségi könyvtárakban is minél gyorsabban elérhetőek legyenek a nemzetiségi dokumentumok, ezért tovább kell fejleszteni a tartalomszolgáltatást és a webes megjelenést. Mivel a Szlovén Kulturális Minisztériumtól csak kevés támogatás érkezik erre a célra, igen fontos volna a különböző magyarországi pályázatok megpályázása is, pl. a Bethlen Gábor Alap pályázatait. 3. Partnerkapcsolatok lehetőségei a határrégióban - a Muravidék és Vas- és Zala megyék könyvtárai közt A határ menti együttműködések a Lenti Városi Könyvtár, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár, a szentgotthárdi Városi Könyvtár és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, valamint a muravidéki nemzetiségi könyvtárak közt, főleg a lendvai Városi Könyvtár és a muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár közt alakultak ki, és ezek az együttműködések már negyvenéves múltra tekinthetnek vissza. Az együttműködést erősítő programokban a kétnyelvű iskolai könyvtárak is részt vesznek. 16
