Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
I. Könyvtártörténet
2. Helyzetkép 1989-ben Magyarországon és 1991-ben Szlovéniában új korszak vette kezdetét a magyar és nemzetiségi könyvtárügy területén. A magyar közösségek maguk mögött hagyták a szocializmus korszakának a kisebbségeket sújtó regionális történeteit. A fellélegzés után nagy irányú önszervezés indult be a könyvtárügy területén a Kárpát-medencében, de ha ennek a folyamatnak a kultúrtörténeti vetületeit vesszük figyelembe, a szlovéniai nemzetiségi könyvtárak területén szinte semmilyen változás nem történt, ami a szervezettségüket, káderpolitikájukat illeti a megelőző évtizedekhez képest, kivéve azt, hogy beindult a kétnyelvű és a nemzetiségi könyvtárak egyetemes informatizálása. A számítógépesítés beindult, de a gyűjteményszervezésük megmaradt a régi sémákban, vagyis a magyar dokumentumok összemosódnak a szlovén gyűjteménnyel úgy, mint régen. A magyar dokumentumokat, vagyis több mint 130 000 egységet nem dolgozzák fel külön magyar adatbázisokban, sem más integrált magyar online gyűjteményekbe. Tehát, maradt a nemzetiségi anyag gyűjteményszervezésében a régi, kétnyelvű módszer. Sajnos még mindig „tabutéma” más módszerekről, esetleges magyar gyűjteményszervezésről, és a magyar dokumentumok egységes kezeléséről beszélni, úgy az oktatási intézmények könyvtáraiban, mint a közművelődési könyvtárakban. A rendszerváltás után eltelt közel húsz év kárpát-medencei magyar könyvtárainak tipológiáját áttekintve elmondhatjuk, hogy a Muravidéken, ahol a magyar nemzetiség él, nem jöttek létre új könyvtártípusok, sem szakkönyvtárak a tudományos irodalom gyűjtésére, sem muzeális könyvtárak, sem civil szervezetek könyvtárai, sem hungarológiai, illetve magyar intézeti könyvtárak, habár a Muravidéken is vannak magyar önkormányzatok, irodalmi és tudományos társaságok, és Mariborban is működik a Maribori Egyetemen a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, amelynek van egy 5 000 kötetes magyar könyvállománya, mint gyűjtemény, amely feldolgozatlan, és nincsen bekapcsolva az egyetemes magyar digitális könyvtári rendszerekbe. A nemzetiségi könyvtáralapítás terén lemaradtunk a többi, még szegényebb régiókban élő magyar nemzetiség könyvtárügye mögött. Maradt a régi struktúra, amelybe a könyvtárosok rakják bele a magyar dokumentumokat. Van egy alapgyűjteményük, amelynek nincsen igazán magyar arculata, el vannak rejtve a kétnyelvű könyvtárügy kellékei között. Ez alapproblémaként húzódik immár negyven éve. A kétnyelvű könyvtári rendszeren belül az is probléma, hogy a magyar könyvtári ellátás központja nem a kisebbségi kulturális központként funkcionáló Lendva, hanem Muraszombat / Murska Sobota. Állandó vita van a dokumentumbeszerzés volumenének mértékéről, kevés a hely a régi könyvtárépületben Lendván a raktározásra stb. Mindezek mellett akkor is mintaértékű 14
