Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)

Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Kolláth Anna: Kétnyelvűség és (felső)oktatás

oktatásban tehát nagyobb támogatásra van szüksége a kívánt nyelvi egyensúly fenntartá­sához.'’ 1959-ig a muravidéki magyar anyanyelvű oktatás gyakorlatilag a kisebbség szegregáció)át támogató program volt, a kisebbségi nyelvet beszélő gyerekek külön oktatása, amelynek során kedvezőtlen tárgyi és személyi feltételek mellett alacsony színvonalú képzésben részesültek, hiszen az adott kisebbségi nyelv oktatásának társadalmi támogatottsága, a nyelv presztízse alulmaradt a szlovénnel szemben a társadalom egészében (Skutnabb-Kangas 1997). A nemzetiségi iskolákat felváltó kétnyelvű oktatást, amely mindkét nemzet számára egyaránt kötelező, a két nyelv megőrzésének kétirányú/egyenrangú modelljeként tartják számon (dvosmerni model ohranjanja dveh jezikov). Albina Necak-Lük (1989:11) Mac­­key rendszerében helyezi el ezt az oktatási formát. A kétutas modellt a kétnyelvű oktatási programok tipológiájában az erős kétnyelvűséget eredményező programok között tart­ják számon, (Baker 1996; Garda 1997), az utóbbi időkben az immerziós (belemerítés) programok egyik fajtájaként (Cathomas 2005: 97), ahol egyaránt célcsoport a domináns többség és a nemdomináns kisebbség. A muravidéki modell lényege, hogy mindkét kö­zösség tanulja egymás nyelvét, ugyanakkor a szaknyelvi oktatás két nyelven folyik, nyel­vileg heterogén osztályokban. A nyelvi cél az additív (hozzáadó) kétnyelvűség, tehát a tanulandó második nyelv nem mehet az anyanyelv (első nyelv) rovására. Ez a nyelvőrző, nyelvgazdagító program elvileg megpróbálja kiküszöbölni a kisebbségi diákok által oly gyakran tapasztalt szubtraktív (felcserélő) kétnyelvűség negatív hatásait. A két, jogilag azo­nos státuszú nyelv minden tanórán jelen van, meghatározott százalékban, ezért egyidejű/ konkurens módszernek is nevezik. Ez az egyik nyelvből a másikba való átmenetet jelen­ti időben meghatározott egymásutániságban. A módszer elmélete szerint a hangsúly az anyanyelven van, de a tanárnak motiválnia kell a diákokat arra, hogy a második nyelven is tudást szerezzenek. Az oktatást úgy kell szervezni, hogy a diákok annak minden fázisában használhassák az anyanyelvűket (Necak-Lük: 1989). 5 5 A kisebbségi nyelvre óriási veszélyt jelent, ha nem kap megfelelő támogatást az iskolában, hiszen a kisebbségi diákokat az államnyelv veszi körül. konferencia NYELV IDENTITÁS, IRODALOM 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom