Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Kolláth Anna: Kétnyelvűség és (felső)oktatás
Azanyanyelv-támogató, nyelvmegőrző programokban kétnyelvű tanárok oktatják a gyermekeket anyanyelven és második vagy többségi nyelven egyaránt, a kulturális értékek megőrzése mellett. Az oktatáson kívüli diskurzusokban is mindkét nyelv eszköz, szóban és írásban egyaránt. A kétnyelvű oktatás minden fázisában tehát nagyon fontos és szükséges a második nyelv ismerete, hiszen csak így tud a gyerek aktívan részt venni az oktatásban, új tananyagok elsajátításában. A folyamat kétirányúsága abban ragadható meg, hogy a második nyelv elégséges ismerete egyrészt kell a hatékony órai részvételhez, másrészt a második nyelven közvetített információknak hozzá kell(ene) járulniuk az oktatásban résztvevők nyelvi és a kommunikatív kompetenciája fejlődéséhez (CLIL). A tartalom alapú nyelvoktatásban a tanulók figyelmét a tantárgy tartalmára irányítják, és nem a nyelvre: a nyelvet indirekt módon, a tárgyalt tantárgyi tartalmakon keresztül tanulja meg a diák (Cathomas 2005: 59). Az a tény, hogy a Muravidéken a magyar gyerekek sokkal jobban tudnak szlovénul, mint a szlovének magyarul, a két nyelv nem azonos dominanciájának következménye a gyakorlatban. Az alsó tagozatban azonos a két nyelv órai aránya, negyedik osztálytól kezdve azonban a szlovéné az előny. A szlovén nyelv részleges diíferenciációjával az anyanyelvi magyarra és másodnyelvi szlovénra járó gyerek az általános iskola negyedik osztályától kezdve - választhatás nélkül - a szlovén anyanyelvi csoportba kerül szlovénórán, tehát anyanyelvi szinten, az anyanyelvtanítás módszereivel tanulja a számára elvileg második nyelvet. Ez tulajdonképpen átirányítás, a muravidéki immerziósnak szánt oktatási program tranzitív jegye. Ez az egyik oka annak, hogy napjainkban egyre több magyar szülő íratja szlovén anyanyelvi csoportba iskolába lépő kisgyermekét. S ha az oktatásban a többségi nyelv válik egyre dominánsabbá, akkor az a többségi gyerekek számára anyanyelvű oktatás, a kisebbségi tanulók számára szubmerzió, amikor is belevetik őt a mélyvízbe (swim or sink), különösen akkor, ha a szaktanár nem, vagy csak nagyon limitált kompetenciával beszéli a kisebbségi nyelvet (és ennek megfelelően nyelvtanítás-módszertani ismeretei sincsenek). A mélyvíztechnika eredménye a nyelvi és kulturális asszimiláció a kívánt cél, az egészséges integráció helyett. A Muravidéken a tannyelvválasztás a nyelvi csoport megválasztásában realizálódik. 82 NYELV IDENTITÁS, IRODALOM konferencia
