Varga Sándor: A szlovéniai magyarok műkedvelő tevékenysége 1920-1970 (Győr - Lendva, 1995)

Előszó

zott többek között a falusi művelődési egyesületek életre hívása is.

Az itteni magyarlakta falvak közül először (1950-ben) Dobronakon és Völgyifaluban alakult művelődési egyesület Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület néven. (Egyesek szerint már 1947-ben, de szerintem ez tévedés). A csentei ifjúsági szervezet 1951-ben alakított kultúregyesületet ugyancsak Petőfi Sándor néven.

Lendván azonban, ahol akkortájt a legjobbak voltak a személyi feltételek, csupán a szlovén egyesületen belül működött egy magyar nyelvű szekció. A többi magyar faluban továbbra is az ifjúsági vagy a tűzoltó szervezet keretében tevékenykedett a közművelődési csoport.

A járási közművelődési osztályon ebben az időben magyarul tudó személy nem dolgozott, így a magyar falvakban folyó művelődési tevékenységet sem tudták irányítani. Megjegyzem, már ekkortájt (1949 végén) felvetődött az a gondolat, hogy az itteni magyarság számára létre kellene hozni egy olyan közművelődési szervezetet, melynek munkájában a Lendvai és Muraszombati járás összes magyar települése részt venne. így került sor 1950-ben a Szlovéniai Magyar Kisebbség Közművelődési Bizottságának megalakítására, mely a Lendvai és a Muraszombati járásban élő magyarok közművelődési tevékenységével volt hivatott törődni és saját ügyviteli szabályzattal rendelkezett. Első elnöke Vlaj Lajos költő, titkára Varga Sándor volt. Eredményeként egyre szervezettebbé vált a színdarabok bemutatása, a népi tánccsoportok és énekkarok tevékenysége.

E járási közművelődési bizottság azonban nem működhetett volna eredményesen, ha a falvakban nem talált volna olyan segítő társakra, akik hajlandók voltak részt venni a munkában. Ez időben került az első fiatal, magyar nemzetiségű tanító generáció iskoláinkhoz. Tagjai sok időt és fáradságot áldoztak arra, hogy az ifjúságot vezessék és fellendítsék a közművelődési tevékenységet. Ilyen tanító volt többek között Kaszás Ferenc és Kaszás Gizella, akik Göntérházán, Dobronakon, Pártosfalván és Petesházán irányították a népművelő munkát, aztán dr. Varga József Csentében, Dobronakon, Radamosban, Göntérházán, Császár József Dobronakon, Horváth Erzsébet Völgyifaluban, Horváth József Petesházán, Kótban és Lendván, Horváth Ferenc Radamosban, Völgyifaluban és Pincén, Mód Julia Radamosban és Göntérházán, Varga Terezija Göntérházán, Csentében, Hídvégen és Hosszúfaluban, Toplak Milka pedig Dobronakon és Lendván végzett ilyen munkát. A felsoroltak mellett bizonyára voltak más tanítók is, akiknek sokat köszönhetünk e téren, de az írásos dokumentumok a fent említett személyeket említik legtöbbször.

Voltak természetesen más igen aktív személyek is, akik jelentős szerepet játszottak a színjátszók vagy a népi tánccsoportok életében. Lugarič Ágica pl. Lendván az első néptánccsoport szervezésében és vezetésében, Horváth István Lendván és Hármasmalomban a színművek tanításában, Varga László (Bobák) színdarabok tanításában és játszásában Lendván, Lakosban és Hosszúfaluban, Szabó Ferenc Kapcán és Lendván, Toplak Ferenc Lendván, Kun Margit pedig Hosszúfaluban és Lendván a néptánccsoportok szervezésében és vezetésében fejtett ki élénk tevékenységet.

11