Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Anyanyelvoktatás
A magyar nyelv tanulásának motivációi Ljubljanában (Fejes Erzsébet) V Slovenski Ustavi je med drugim zapisano: "... na območjih, kjer živijo predstavniki italijanske in madžarske narodnosti, je italijanski oziroma madžarski jezik enakopraven s slovenskim jezikom Na Filozofski fakulteti v Ljubljani že štirinajst let deluje madžarski lektorat, kjer se poslušalci po svobodni izbiri učijo madžarski jezik, dve do štiri ure tedensko, kot tuji/drugi jezik. Večina poslušalcev (približno štirideset jih je) je slovenske narodnosti, manjšina je madžarske narodnosti oziroma iz mešanih zakonov. Pri svojih študentih vsako leto analiziram motiviranost za učenje. Razlogi so v enaki meri tako objektivni kot subjektivni. Med objektivne razloge uvrščam možnost, ki jo zagotavlja slovenska Ustava, ter možnost, ki jo nudi univerzitetni učni program, bližino obeh dežel in njun dober medsosedski odnos. Med subjektivne razloge spada dejstvo, da je zaradi stikov obeh dežel potrebno vedno več prevajalcev. Pomembni za motivacijo so družinski odnosi, iskanje "korenin ”, ter težnje za ohranjanje jezika starih staršev. Študijska leta so tudi leta iskanja življenjskih sopotnikov. Mešani zakoni niso redki. Mladi se učijo, da bi bili sposobni komunicirati s svojimi otroki v obeh jezikih. Med subjektivnimi razlogi je tudi osebnost profesorja. Dober učitelj privlači tudi nemotivirane, slab učitelj pa tudi zainteresirane odvrača. Torej ni vseeno, kakšen je profesor, ki prevzame to nalogo in kako se je sposoben pripraviti. Szlovénia kétmilliós lakosságának 90 %-a szlovén nemzetiségű, rajtuk kívül nincs olyan nagyobb etnikai csoport, amelynek jogában lenne önálló állam kialakítása. Két népcsoport él még itt, olasz és magyar, amely az összlakosság kb. 10 %-a. Az 1981. évi népszámlálás a lendvai községben 7.069, a muraszombatiban 1.548 magyart mutatott ki. A köztársaság más területein élő 879 magyar nemzetiségű polgárral együtt tehát Szlovéniában összesen 9.496 honfitársunk él. A szlovén alkotmány azokon a területeken, ahol a többségi nemzettel együtt őshonos magyar vagy olasz kisebbség is él, a nemzetiségeknek kiterjedt külön jogokat biztosít, nemzeti szimbólumaik szabadon való használatára, szervezetek alapítására, gazdasági, kulturális és tudományos kutató tevékenységük fejlesztésére, valamint a tömegkommunikáció és könyvkiadás terén történő tevékenységre nemzeti tudatuknak megőrzése érdekében. Az olasz és magyar népcsoport képviselőt küldhet a parlamentbe. A szlovén alkotmány többek között kimondja:"... azokon a területeken, amelyeken az olasz és a magyar nemzetiség tagjai is élnek, az olasz, illetve a magyar nyelv egyenjogú a szlovén nyelvvel.” Ezt az egyenjogúságot mutatja, hogy a személyi igazolványok kétnyelvűek, az anyakönyvi bejegyzés szigorúan az anyanyelv sorrendjében történik. A nemzetiségileg vegyes területeken a feliratok kétnyelvűek. Azokat a munkahelyeket, ahol rendszeresen kapcsolatba kerülnek magyar nemzetiségű polgárokkal, csak olyanok foglalhatják el, akik ismerik, beszélik a magyar nyelvet is. Ezt az elismerésre méltó határozatot azonban éppen a kétnyelvű káderek hiánya miatt nehéz végrehajtani. A nemzetiségi nyelvekről elmondhatjuk, hogy használatuk iránt az utóbbi években mind nagyobb társadalmi igény nyilvánul meg. Régebben a nemzetiségi iskolázást általában zsákutcának tekintették, mert a nemzetiségi nyelveket legfeljebb pedagógusoknak menő fiatalok használhatták a gyakorlatban. Ezen a téren lényeges változás következett be. Most egyre 86
