Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Kétnyelvűség és anyanyelvűség
A kétnyelvűség, kódváltás és nyelvcsere nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai problémái (Szabó Géza) Ker so glavni gibalci že v naslovu omenjenih jezikovnih pojavov družbena dogajanja in procesi v najširšem pomenu besede, se omenjenim problemom lahko približamo predvsem z vidika jezikovno geografske sociolingvistike. Ni sporno, da so povzročitelji tovrstnih pojavov družbeni in zgodovinski dogodki, omenjene vzorce obnašanja pa vendarle programirajo delujoči družbeni jezikovni vzorci. Socialna dvojezičnost in iz nje izvirajoče jezikovnokomunikacijske vedenjske oblike so specifičen odraz (globokih) družbenih konfliktov, na drugi strani pa so polne socialno-psihololoških problemov. Zato je treba dvojezičnost in menjavo kodnega sistema, ki iz nje izhaja, ter proces menjavanja jezikov raziskati z večih vidikov. Na drugi strani pa ne smemo družbeno-politične in jezikovne probleme iztrgati iz časovnega konteksta. Družbeno jezikovna in narodna/etnična identiteta je namreč tudi posledica “duha časa ”. Dvojezičnost v diaspori živeče madžarske manjšine kaže v večih regijah izven državne meje izrazite generacijske razlike. Mlajše generacije se postopoma oddaljujejo od stabilne dvojezičnosti v smeri državnega jezika. Materni jezik je potisnjen v ozadje, opazno je celo njegovo podcenjevanje. Razlike v stopnji in razlogi lahko sicer odražajo bistvena odstopanja, toda tendenca je v bistvu enaka. Sole in mikroslcupnosti morajo pri krepitvi etnične/narodne zavesti sprejeti večjo vlogo. 1. Nem vitatható, hogy a nyelvtudomány a legtágabb értelemben véve “embertudomány”; s így érthető, hogy a történelmi-társadalmi meghatározottságú ember nyelvi-nyelvhasználati kultúrája az utóbbi időben egyre inkább érdeklődése homlokterébe került. Ennélfogva a kétnyelvűség, kódváltás, nyelvcsere napjaink frekventált kutatási témája. E kutatási témának három aspektusával föltétlenül számolnunk kell: 1. a nyelvet hordozók/használók nyelvi-nyelvhasználati, történelmi-társadalmi körülményei; 2. a nyelvet hordozók/használók nyelvi-nyelvhasználati magatartása, nyelvi kommunikációs szokásai; 3. kontaktus- és interferenciajelenségek a kétnyelvűségben. - Előadásomban a figyelmet főleg az első szempontra kívánom irányítani, ugyanis az idevágó makroproblémák igen gyakran kimaradnak a “kisebbségi helyzetű magyar nyelv” vizsgálatából. A társadalmi két- és többnyelvűség különös nyelvi kommunikációs helyzet, amely a nyelvi közlésben memoriálisan is “költséges” a beszélő közösség számára. Ennek az állapotnak az átörökítése generációkon át további többletenergiát igényel, hiszen a felnőtt korú beszélőktől familiáris szinten is alapos “nyelvi kettősséget” kíván olyan esetekben is, amikor az iskolás korú családtagok immár a “hivatalos nyelvet” sokkal jobban tudják, mint anyanyelvűket! Az iskola, a baráti kör, az utca ugyanis a mindennapi nyelvi kommunikációs gyakorlatával sokkal több nyelvismeretet, alaposabb nyelvi készséget nyújt - kisebbségi/szórványkörülmények között -, mint a mai család, amelyben az idős és középkorú nemzedékek már többnyire nem élnek együtt. - Ezt még tetézi a köznapi praktikus szemlélet: “a jelen társadalmi-nyelvi helyzetben a gyermek vajon melyik nyelven boldogul jobban?”. Továbbá olykor-olykor felme35
