Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Kétnyelvűség és anyanyelvűség
K sporazumevalni zmožnosti dvojezičnega govorca (Albina Nečak Lük) A referátum a kétnyelvű beszélő kommunikációs képességének szintjét tárgyalja, a kétnyelvűség és a gyermek kognitív fejlődése közti kapcsolatokat kutatja. Felhívja a figyelmet a kommunikációs képesség felszínesebb és mélyebb szintjére, illetve mindkettő fejlettségének a fontosságára az oktatásban. Kiemeli a szociolingvisztikai helyzet és a szocio-kulturális körülmények szerepét a kétnyelvű környezetben, de emellett rámutat arra a veszélyre is, amely a kisebbségi közösségekből származó gyermekek körében figyelhető meg: abban a fáradozásban ugyanis, hogy a második nyelvből is magas szinten fejlett kommunikációs képességeket érjenek el, gyakran az első nyelv nem teljes értékű fejlesztése jelent akadályt. A referátum ezzel kapcsolatban a megfelelő oktatási modell kiválasztásának kérdéseivel is foglalkozik, azon javaslattal, hogy ez kellő módon kapcsolja össze a kommunikációs képesség fejlődését mindkét nyelv esetében a különböző tantárgyak tartalmának elsajátításakor is. Külön foglalkozik az első (anyanyelv) és a második nyelv (ugyanabban a környezetben élő nyelvi közösség nyelve) oktatási módszerének kiválasztásával. Azt a hozzáállást tartja a megfelelőnek, amely elvezet a második nyelv elsajátításához, külön hangsúlyt vetve az értelmes közlésre mint a nyelvhasználat központi funkciójára. Uvod Danes smo priča vsesplošnemu premiku v pogledih na potrebo po učenju jezikov. Znanje jezikov ni več samo znamenje kulturnega in intelektualnega prestiža. Znanje jezikov odpira širši spekter možnosti za zaposlitev in torej za družbeni vzpon doma in zunaj državnih meja. Evropa tolikih jezikov ni več razkošje, namenjeno nacionalnim elitam; z vse večjim vlaganjem v učenje jezikov postaja državljanstvo Evrope bližnja realnost za široke sloje prebivalstva evropskih držav. Kljub zgoraj povedanemu je zaradi neuravnovešenega komunikacijskega dometa ter neenakega statusa jezikov evropskih narodov potreba po obvladanju še kakšnega jezika poleg maternega pri posameznih jezikovnih skupnostih različno intenzivna in urgentna. Nekatere skupnosti jo občutijo kot vprašanje preživetja. V mnogih primerih skrb za dobro znanje drugega/tujega jezika celo prevladuje nad ustreznim prizadevanjem za razvoj maternega jezika in za medgeneracijsko jezikovno kontinuiteto. Tovrstnemu jezikovnemu prikrajšanju so še posebej izpostavljene skupine prebivalstva, ki jih je od matičnega naroda ločila zgodovinska usoda (preoblikovanje državne meje) ali preživetveni razlogi (ekonomski migranti). Jezik šole Med najmočnejšimi agensi, ki pripomorejo bodisi k ohranjanju ali opuščanju jezika kakšne manjšinske skupnosti, ki živi v neposrednem, vsakdanjem stiku z drugo jezikovno (etnično) skupnostjo, je gotovo sistem izobraževanja. Umestitev jezika manjšinske skupnosti v izobraževanje na stičnih jezikovnih območjih zavisi od številnih družbenih silnic, hkrati pa pomembno vpliva na življenje posameznikov in 18
