Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Előszó
rr r ELŐSZŐ Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója tiszteletére a ljubljanai Magyar Nagykövetség 2006. szeptember 19-én történészkonferenciát szervezett Ljubljanában, amelyen szlovén és magyar történészek mutatták be az 1956-os forradalmat és annak szlovéniai visszhangját. A következő évben a tanácskozáson elhangzott előadások bővített, szerkesztett szövegével, valamint néhány helyi (muravidéki és zalai) vonatkozású tanulmány és szépirodalmi alkotás közzétételével a Muratáj folyóiratban a szlovéniai magyar közösség is tisztelgett az 1956-os szabadságharc emléke előtt. Itt szükséges megemlíteni, hogy 2006 és 2008 között a ljubljanai Etnikai Kutatóintézet (Inštitut za narodnostna vprašanja) vezetésével zajlott egy kutatás, amely az ’56-os magyar forradalom szlovén, illetve jugoszláv visszhangját, a magyar-jugoszláv kapcsolatokat, valamint az ’56-os magyar menekültkérdés szlovéniai vonatkozásait igyekezett feltárni. A kutatás eredményei különböző, elsősorban szlovén nyelvű folyóiratokban jelentek meg. A fentiekben említett konferencián elhangzott előadások és a kutatás, valamint a 2006 és 2008 között a Muratáj, RIG, Zgodovinski časopis és a Prispevki za novejšo zgodovino folyóiratokban megjelent tanulmányok voltak az első szlovéniai tudományos eredmények az 1956-os magyar forradalomról és a magyar menekültkérdésről, illetve annak szlovéniai vonatkozásairól. Az utóbbi években számos új és jelentős eredmény jelent meg az 1956-os magyar forradalom és menekültkérdés kapcsán. Különösen a hatástörténet, azon belül is az ’56- os menekültkérdés terén sikerült sok új adatot feltárni. Ezért is született az a döntés, hogy egy önálló tanulmánykötetben mutatjuk be az ’56-os magyar menekültkérdés szlovéniai (jugoszláviai) kezelését. A tanulmánykötetben szereplő öt tanulmány négy szerző nevéhez fűződik, és az 1956-os magyar menekültkérdés szlovéniai vonatkozásait tárja fel az olvasó előtt. Sorrendben az első tanulmányt Bence Lajos jegyzi, aki a korabeli szlovéniai szlovén és az akkor kibontakozó szlovéniai magyar nyelvű írott sajtó szemszögéből mutatja be az 1956-os magyarországi eseményeket és a menekültkérdést. A következő írás a tanulmánykötet gerincét képezi, mivel a szerző, Kovács Attila levéltári források, szakirodalom, mélyinterjúk és a korabeli írott sajtó segítségével tárja fel a jugoszláv menekültpolitikát és a menekültkérdés szlovéniai (és áttételesen a jugoszláviai) kezelését. A harmadik tanulmányt Göncz László jegyzi, aki az elmúlt évtizedben készített életútinterjúk, valamint 8
