Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Előszó
kiegészítő levéltári források segítségével mutatta be tanulmányában a magyar menekültek szlovéniai befogadását. Szlovénia területén 1956-ban és 1957-ben összesen nyolc menekülttábort és két befogadó központot hoztak létre a jugoszláv/szlovén hatóságok. Kovács Attila a soron következő írásában ezeket a szlovéniai menekülttáborokat és befogadó központokat mutatja be. Külön érdekessége a tanulmánynak, hogy az ’56-os magyar menekültek számára létesített táborok és befogadó központok egykori, vagyis 1950-es évekbeli és a mai, 2016-os állapotát rögzítő fotók illusztrálják. A kötet utolsó irata egy forráspublikáció rövid magyarázó szöveggel. Kolosa Tanja az egyetlen olyan szlovén nyelvű újságcikket teszi közzé, amely nemcsak számokban láttatja a Szlovéniában menedéket talált magyar menekülteket, hanem az újságíró a menekültekkel elbeszélgetve ismerteti a magyarországi eseményeket, a menekültek helyzetét, stb. Végezetül magyarázatra szorul a kötet címe. A második szovjet intervenció kezdetekor, 1956. november 4-én, a magyar-jugoszláv határ közelében fekvő Lenti település mellett található Zajda laktanya teljes híradós százada, rádióadó-vevőkkel, fegyverekkel felszerelve 17 gépkocsiból álló szerelvénnyel Rédicsnél átlépve a határt Jugoszláviába vonult. Amikor az első jugoszláv/szlovéniai településre, a főleg magyarok által lakott Hosszúfaluba értek, a helyiek elmondása szerint a katonák arra a kérdésre, hogy „Hova megyünk, bajtársak?”, a következőt válaszolták: „Világnak!” Dr. Kovács Attila Etnikai Kutatóintézet 9