Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: Menekülttáborok és befogadó központok Szlovéniában
1957 januárjában írtak: „A turisztikai szezon kezdetekor - áprilisban - újabb nehézségek fognak fellépni, mivel a menekülteket új épületekbe kell majd elhelyezni, ha addig nem történik meg nemzetközi segítséggel a menekültek evakuálása.” A cikk még feltüntette, hogy 1957. január 28-ig Jugoszláviában: 22 befogadó központot hoztak létre turisztikai otthonokban, kultúrházakban, falvakban, vendéglátóipari és egészségügyi létesítményekben Vajdaságban, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában és az Adrián.”7 Mivel a turisztikai szezon kezdete előtt még mindig nem rendeződött a Jugoszláviában tartózkodó magyar menekültek további sorsa, a hatóságok Szlovéniában (és az ország más településein) új táborokat alakítottak ki: február 28-án Bizeljskon, március 11-én Brestanicában (Rajhenburg) és március 30-án egy befogadó központot a Mura folyó mellett található Črnci na Apaškem polju faluban. Mind a három településen az ott található várakban és kastélyokban rendezték be a menekültek új szállását. A rajhenburgi vár az elemzett időben börtönként működött, és a menekülteket a vár használaton kívüli részében helyezték el. Egyben a vár börtöneiben raboskodó elítélteknek megtiltották az érintkezést a magyar menekültekkel.8 Az említett menekülttáborok kialakításával párhuzamosan viszont folyamatosan megszüntették a korábbi táborokat, amelyeket turisztikai létesítményekben rendeztek be: Radencit és Štatenberget április 1-én, Borl-t április 3-án, Rogaška Slatina-t pedig április 18-án zárták be.9 A jugoszláv hatóságok 1957 tavaszán igyekeztek a táborlakókat foglalkozás szerint csoportosítani, és ebből kifolyólag az ország különböző pontjain létesítettek „speciális” táborokat. így például a Mataruška Banja szerbiai gyógyfürdőben az „értelmiségieket” gyűjtötték össze, a bánáti Fehértemplom településen pedig a kiskorú gyerekeknek létesítettek menekülttábort. Szlovéniában Šmarje pri Jelsah település határában található Jelšingrad kastélyban alakítottak ki egy „speciális” menekülttábort a belügyi szervek 1957. február 18-án. A szlovén államvédelmi hatóság jelentése szerint az új tábort elsősorban az „operatív munkára”, vagyis kémelhárítás és kémkedés céljából hozták létre az arra kiválasztott menekültek számára. Az úgynevezett „érdekes emigránsok” részére a többi táborban is igyekeztek különálló helyiségeket berendezni. A jelentésből azonban az is kiderül, hogy az államvédelmi hatóságok szervei nem tudták teljes mértékben kivitelezni a tervüket. Mire ugyanis az „érdekes menekülteket” sikerült volna elkülöníteniük 7 Vedno več beguncev. Slovenski poročevalec, 1957 január 29, 8 Fürst Irena: Kazenske ustanove na gradu Rajhenburg, 1948-1966. 41, 9 Sl AS 1931, RSNZ SRS, A-10-13/2, Letno poročilo DV RSNZ 1957, I. oddelek 105, 85
