Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: Menekülttáborok és befogadó központok Szlovéniában
interjúalanyok elmondása szerint a jugoszláv hatóságok a menekülteket vendégként fogadták. Az otthonban, ahol elszállásolták őket, napi három alkalommal főztek a számukra, emellett bort, édességet és cigarettát is kaptak, a gyerekek pedig narancsot és csokoládét.3 A veržeji tábort kis befogadóképessége miatt 1956. november 20-án bezárták, és még aznap a Ptuj közelében lévő Bori várában létesítettek új, nagyobb kapacitással bíró menekülttábort. A borii menekülttábor létesítésének időpontjával kapcsolatosan azonban megjegyzendő, hogy az államvédelmi hatóság beszámolója, valamint Marton Zoltán katona visszaemlékezése között, aki 1956. november 4-én a Lenti mellett található Zajda laktanya teljes híradós századával Jugoszláviába távozott, ellentmondás van. Marton Zoltán ugyanis egyértelműen jelzi a visszaemlékezésében, hogy miután november 4-én Jugoszláviába távoztak: „Előbb (a) Bori nevű várba kerültünk, ahol a fegyvereinket, a felszerelést is le kellett adnunk, csak egy rádiót hagytak meg számunkra.”4 Az államvédelmi hatóság beszámolója szerint viszont a Bori menekülttábort csak november 20-án hozták létre. Tehát vagy Marton Zoltán emlékezett rosszul a történtekre, vagy az államvédelmi szolgálat beszámolója nem pontos. Az 1956-os és 1957-es év fordulóján a magyar-osztrák határőrizetet megerősítették. Ennek következtében a Magyarországot elhagyni kívánók számára az egyedüli távozási útvonal Jugoszlávia maradt. 1957 januárjában és februárjában nagyszámú magyar menekült érkezett Jugoszláviába, akik számára új befogadó központokat és menekülttáborokat hoztak létre. Szlovéniában is több menekültközpont alakult 1957 első két hónapjában. Január 14-én Radenci gyógyfürdőben létesítettek új menekülttábort, míg három nappal később Štatenberg kastélyában alakítottak ki lakhelyeket a menekültek számára. Január 28- án pedig egy másik kelet-szlovéniai gyógyfürdő, Rogaška Slatina szállodáiban rendeztek be szállást a magyar menekültek számára.5 Rogaška Slatina-ban két szálloda adott otthont a menekülteknek, a Beograski dóm (ma Vila Golf) és a Slatinski dom (ma hotel Slatina).6 Mivel az 1956 végén és 1957 januárjában létrehozott szlovén menekülttáborok turisztikai létesítményekben voltak kialakítva, a közelgő turisztikai szezon kezdete miatt az ideiglenes lakói „zavaró” tényezővé váltak. Erről a problémáról a szlovén napilapok már 3 Kovács Attila, NeCak Dušan, Režek Mateja, Brezigar Sara: Madžarska begunska problematika leta 1956 - primer Jugoslavije in Slovenije. 218-219. 4 Marton Zoltán: A híradós századdal '56-ban Jugoszláviába mentünk. 196. 5 SI AS 1931, RSNZ SRS, A-10-13/2, Letno poročilo DV RSNZ 1957,1. oddelek. 105. 6 Kovács Attila, NeCak Dušan, Režek Mateja, Brezigar Sara: Madžarska begunska problematika leta 1956 - primer Jugoslavije in Slovenije. 225. 84
