Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: Menekülttáborok és befogadó központok Szlovéniában
1. TÁBLÁZAT: A magyar menekültek számára létesített menekülttáborok és befogadó központok Szlovénia területén, valamint megnyitásuk és bezárásuk időpontja Település Megnyílt Bezárt Veržej 1956. november 1. 1956. november 20. Bori 1956. november 20. 1957. április 3. Radenci 1957. január 14. 1957. április 1. Štatenberg 1957. január 17. 1957. április 1. Rogaška Slatina 1957. január 28. 1957. április 18. Jelšingrad 1957. február 18. 1957. május 17. Bizeljsko 1957. február 28. 1957. augusztus Brestanica 1957. március 11. 1957. november 1. Črnci na Apaškem polju (befogadó központ) 1957. március 30. 1957. július Muraszombat (befogadó központ) 1957. július 1957. november 1. Forrás: SI AS 1931, RSNZ SRS, A-10-13/2, Letno poročilo DV RSNZ 1957, I. oddelek. 105-106. Az első szlovéniai menekülttábort a magyar a határhoz viszonylag közel, Veržej településen alakították ki a jugoszláv belügyi szervek az ún. Marijanišče-ben.' Itt szállásolták el a jugoszlávok a Letenyéről, Nagykanizsáról és Murakeresztúrról a forradalmi események elől 1956. október 31-én Jugoszláviába menekült határőr-, katona- és ÁVH-tiszteket, valamint a nagykanizsai és a letenyei Magyar Dolgozók Pártja (MDP) pártbizottságának két titkárát. Két személy a családtagjait is magával vitte.1 2 A Veržej településen elszállásolt csoportra a helyi lakosok is emlékeztek. Elmondásuk szerint a menekültcsoportot tisztek és altisztek alkották, de voltak velük nők és gyerekek is. A menekülésre minden jel szerint hirtelen került sor, mivel a gyerekek és a nők pizsamában érkeztek Veržejbe. Az egyik interjúalany, aki tudott oroszul, többször is beszélt a menekültekkel. Elmondása szerint a tisztek és altisztek kiválóan beszéltek oroszul, amiből arra következtetett, hogy a menekültek ezen csoportja a Szovjetunióban fejezte be a katonai tanulmányait. A helyi 1 Marijanišče Intézetet a szaléziánusok hozták létre és iskolát működtettek benne egészen az 1945-ös államosításig - erről bővebben: http://marianum.si/zaodovina-mariianisoa - letöltés ideje: 2016. szeptember 10. 2 Arhiv Jugoslavije, 507 IX.. 75/111-1, 92. 7-10. 83
