Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Just, Franci: A kortárs szlovén irodalom a Muravidéken és a Rábavidéken
A fordítót a Muravidék és a Rábavidék irodalmának a lefordítására két ok is vezethette. Zágorec-Csuka Judit a Muravidéken él, habár ismeri azokat az alkotókat is, akik Szlovénia más tájegységein élnek és nem ismeretlenek számára a szlovén irodalom úgynevezett klasszikusai sem, de mégis a legtöbb és a legőszintébb emberi és szellemi kapcsolatokat azokkal az írókkal és költőkkel alakította ki, akik a Muravidéken és a Rábavidéken élnek. Az antológia szerzőinek a kiválasztása nem irodalomtörténeti, vagyis „objektív” mércék alapján, hanem saját irodalmi „szubjektivitása” által történt: ezek a szerzők irodalmilag és személyesen is közel állnak hozzá. A másik kapcsolódási indoka pedig abból adódik, hogy előtérbe helyezte a pannon vidék szlovén részének regionális meghatározottságát. Ez a szemlélet és hozzáállás lehetőséget nyújt kevésbé ismert, de érdekes irodalmi jelenségek, szerzők bemutatására is a nemzeti irodalomban. A kortárs szlovén irodalomról az 1990-es éveket követően el lehet mondani, hogy szerteágazó, és szellemi arca nemcsak a legsikeresebb irodalom-esztétikai mércékkel mérhető, nemcsak kanonizált szerzők és csak azoknak a művei alkotják, hanem kiegészíti ezt még számos irodalmi folyamat és jelenség is. 3. Megjegyzés a kortárs szlovén irodalomhoz A múlt század 90-es éveinek elejétől, a Szlovéniában örvénylő politikai és társadalmi változások az utolsó másfél évtizedben a szlovén irodalomra is hatást gyakoroltak. Egyidejűleg alkot az irodalmárok öt, egymást követő generációja (a Szlovén írók Szövetségének 313 tagja van), akiknek a poétikájában különböző stílusirányzatok és folyamatok vannak jelen. A hagyományos szlovén literatúra párbeszéde új irodalmi irányzatokkal, a posztmodem kezdeményezésekkel egészül ki. A jelenkori filozófiai, kulturális és társadalmi eszmékkel szembesülve, amelyet a globális világ alakít, a kortárs szlovén irodalmat az aktuális léthelyzetbeli, társadalmi és kulturális kérdések foglalkoztatják, amelyek egyaránt érintik a szlovén és az európai embert is, s közben egyre nagyobb hatékonysággal kapcsolódik be a nemzetközi irodalmi folyamatokba. A vázolt irodalmi jelenségek nyitottabbá teszik ezt az irodalmat és bekapcsolják a globális irodalmi „diskurzus”-ba, és ebben a közegben alakul ki a reprezentatív szlovén irodalmi kánon is. A kortárs szlovén irodalmat még számos más sajátos jelenség is alakítja, amely által láthatóvá válik a kortárs szlovén irodalom sokszínűsége is. Például a szlovén irodalmi nyelven írt irodalom mellett tájnyelvi irodalom is keletkezik, főleg a szlovén etnikai térség határai mentén (pl. Rábavidék, Rezia), de kisebb mértékben másol is. A határon túli szlovének és a kivándorolt szlovének világszerte úgynevezett határon túli és emigráns irodalmat teremtenek, amelyek a szlovén irodalomba különleges költői, prózai és drámai árnyalatokat hoznak. Sajátos irodalmi színekkel gazdagítják a kortárs szlovén irodalmat az egyes tájegységek/régiók. Ha ennek az egyik oldalát vesszük figyelembe, akkor a régiónak a reprezentatív arculatát képezik, a másik szemszögből nézve pedig a régió sajátos irodalmi infrastruktúráját (folyóiratok, kiadók, irodalmi rendezvények) és irodalmi életét alkotják, így egyfajta irodalmi mikrokömyezetet hoznak létre, alakítanak ki. Az irodalmi élet tartalmából visszatükröződnek a régió kulturális, nyelvi és történelmi sajátosságai és 17
