Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Just, Franci: A kortárs szlovén irodalom a Muravidéken és a Rábavidéken
pesmi, 2002 - fordító Baka István), Lainšček Feri Akit a köd hozott és Argo nagycirkusz műveit (Ki jo je megla prinesla, 1996 - fordító Flalász Albert; Velecirkus Argo, 1999 - fordító Gállos Orsolya), Blatnik Andrej Bőr (Menjave kože, 2002 - fordítók Reiman Judit és Gállos Orsolya), Debeljak Aleš A csend szótára (izbrane pesmi, 1996 - fordító Gállos Orsolya) című válogatott verseit és az Otthon és Küldöld című válogatott esszéit (1998 - fordító Babarczy Eszter), Jančar Drago Kaján vágyak, Az angyal pillantása (Posmehljivo poželenje, Pogled angela, 1997 - fordító Gállos Orsolya), Zajgás a fejben (Zvenenje v glavi, 2001 - fordító Gállos Orsolya) c. művét, Messner Janko verseskötetét Dalok címmel, (1999 - fordítók Strutz Josef és Odor László), Šalamun Tomaž költeményeit, Póker címmel (Poker, 1993 - fordító Csordás Gábor), Prešeren France Versek (Pesmi, 2000 - fordítók Lator László és Gállos Orsolya) c. reprezentatív kötetét és Novak A. Boris rádiójátékait. A fordításirodalom csökkenését valamelyest pótolták a magyar folyóiratokban: pl. az Életünkben, az ef-Lapokban, a Jelenkorban, a Nagyvilágban, a Holmiban, a Magyar Naplóban, a Tiszatájban megjelent, a szlovén irodalomból származó fordítások. A muravidéki alkotókat a magyar olvasók a magyar nemzetiségi közösség közvetítésével megjelenő két antológiából is megismerhették: a Sozvočje/ Összhang — kétnyelvű antológiából, amelyet 1989-ben adtak ki a muravidéki szlovén és magyar költők verseinek a válogatásából, valamint a Mostovi/Hidak című kétnyelvű antológiából, amelyet 2003-ban adtak ki, és a muravidéki költők verseit tartalmazza. Ha a szlovén-magyar és magyar-szlovén fordításirodalom fenti, gyors áttekintéséhez még hozzátennénk az irodalmi-kulturális érintkezések bemutatását is (pl. a szlovén és a magyar irodalomtörténeti és nyelvészeti kutatásokat, esszéirodalmat és más hasonló tevékenységet), valószínű, hogy a kölcsönös szellemtörténeti ismereteinkről való benyomás még kedvezőbb volna. De túlzott megelégedésre mégsincs okunk. A szlovén és magyar irodalom teljesebb feltérképezésekor ugyanis gyorsan kimutathatók a fordításirodalomban még ki nem töltött fehér foltok. A szlovén és a magyar olvasók eddig ugyan megismerhették a szomszédos nemzet alapvető irodalmi alkotásait, ennek ellenére a fordítóknak és az irodalom közvetítőinek még mindig marad elegendő munka ezen a téren. 2. Zágorec-Csuka Judit A muravidéki és a rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája című kötete A műfordítók számára újabb és újabb ezer le nem fordított oldalak várnak átültetésre, kitűnő irodalmi művek feltételezik egymás szellemi megismerését, ezért is üdvözöljük újra és újra a hasonló antológiákat, mint a jelenlevőt. Ezek az antológiák ablakok, amelyek által a magyarországi és a szlovéniai olvasók betekinthetnek a szomszédos nemzet szellemtörténetébe. Zágorec-Csuka Judit A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája a szerző eddigi fordítási és irodalomközvetítői munkájának a csúcsteljesítménye (szívből reméljük és őszintén kívánjuk, hogy ez ennek a nemes munkának csupán az első része, és még több mű fogja követi ezt a jövőben is), ugyanakkor pedig egy azon ablakok közül, amely a magyar olvasóknak szellemi látókört nyit a szlovén irodalom azon területére, amely a Muravidéken és a Rábavidéken keletkezik. 16
