Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
Ismertebb magyar kötődésű műemlékek a Muravidék szlovénok lakta településein
78 Szent László-templom A belatinci Szent László plébániatemplomot a Muravidék egyik jellegzetes 19. századi szakrális épületének tekintik. Az épületet ugyan 1742-ben fejezték be, azonban a 19. század utolsó évtizedében jelentős átépítésen esett át. Akkor Max von Ferstl bécsi építész tervei szerint az addigi barokk stílusú épülethez - annak északi oldalán - egy ún. mellékhajót építettek, a templomkülső pedig neobarokk-klasszicista köntöst kapott. A déli oldalon akkor építették hozzá a Mária-kápolnát is, amely a neves főúri A Szent László templom neobarokk-klasszicista köntösben Zichy család, a templom kegyurainak temetkezési helyeként szolgált. A védőszent választása a terület peremvidéki jellegére utal, mert a történelmi Magyarországon általában Szent László királyt jelképesen a határvédelmi feladatokkal kapcsolták össze. Grad (Felsőlendva, Gornja Lendava) A felsőlendvai vár A felsőlendvai (Grad) várat Szlovénia területén a legnagyobb várépületként tartják számon, helyiségeinek száma egykor azonos volta napok számával egy kalendáriumi évben, tehát 365 különböző nagyságú helyiséget tartottak számon. Felsőlendva vidékét III. Béla magyar király 1183-ban a szombathelyi monostornak adományozta. A település első erődítményét egyes szakemberek véleménye szerint a templomosok építették a keresztes háborúk idején, mások ezt a szerepet Vasvári Miklós grófnak tulajdonítják. Egy másik feltételezés szerint, miután 1208-ban a terület a várral az ő hűbérbirtoka lett, jelentősen kibővítette a már korábban létező épületet. A
