Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
Ismertebb magyar kötődésű műemlékek a Muravidék szlovénok lakta településein
79 Afelsőlendvaivár 13. század végén (feltehetően 1269 és 1275 között) a vár II. Ottokár cseh király birtokában volt, amikor fontos stratégiai szerepet töltött be, majd a Gutkeled nembeli Amadéé lett, akit a felsőlendvai nemzetség ősének tekintenek. A megszerzett birtokot IV. (Kun) László király is megerősítette, azaz odaadományozta. Mintegy nyolc évtized után a felsőlendvai Amadé-ág kihalt. Az akkorra már a régió jelentős erődítményének számító felsőlendvai vár így 1358-ban - a korabeli szabályoknak megfelelően - a királyra szállt vissza, aki azt Kont Miklós nádornak adta. A tulajdonviszony azonban nem bizonyult tartósnak, mert a várat a király Újlakért (ma: llok, Horvátország) visszacserélte, és 1365-ben - cserében a miskolci uradalomért - Szécsi Miklós bánnak adományozta, amelyhez akkor 99 falu tartozott, ami akkoriban a vidék legnagyobb hűbérbirtokának számított. E fontos esemény után fokozatosan a tágabb tájegység és a korabeli Vas vármegye legnagyobb földesura Szécsi Miklós lett. A Szécsiek felsőlendvai várában feltehetően Mátyás király is gyakorta megszállt. A Szécsi család egyes tagjai a 16. században a protestantizmus meghatározó támogatói voltak, így nagymértékben hozzájárultak az új vallás elterjedéséhez a Mura menti térségben. A Szécsiek a várat folyamatosan bővítették, erősítették, azonban ettől függetlenül a 16. és a 17. században többször is elfoglalták különböző parasztfelkelések, majd később a török betörések során. Miután 1684-ben a Szécsi család is kihalt, a felsőlendvai vár a nagy kiterjedésű birtokkal együtt először a Batthyány család, majd a Szapáryak tulajdonába került. Később gróf Nádasdy Leopold lett a vár ura. Az egykori erős,
