Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)

A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései

57 A központnakegy hangulatos, föld­szintes, neoklasszicista stílusban épített polgári ház ad otthont, amelynek udva­ri épületében működött a 18. század második felében a zsidó imaház mint a város első ilyen jellegű létesítménye. A 2003-2004-ben főleg magyarországi alapítványi pénzekből felújított épüle­tet úgy rendezték be, hogy a 19. és a 20. század fordulóján rohamosan fejlődő város hangulatát tükrözze. Az épületet a 19. század nyolcva­nas éveiben Alsólendvára költözött zsidó származású tekintélyes ügyvéd, Wollák Adolf vásárolta meg. Wollák Adolfot a városban élő jelentős létszá­mú zsidó közösség az Izraelita Hitköz­ség elnöki tisztére is megválasztotta. Később a ház a Weisenstern család tulajdonába került, akik abban laktak egészen 1944-ig, amikor koncentráci­ós táborba hurcolták őket. Az épület­­együttes a hozzá tartozó telekkel a 20. század végére a lendvai önkormányzat tulajdonába került. Az egykori Hajós-ház (Kakasdi Hajós Mihály emléktáblájával) A város polgárosodásátjárási szék­hellyé és rendezett tanácsú várossá tör­ténő emelkedését az osztrák-magyar Kakasdi Hajós Mihály ügyvéd emléktáblája egykori családi háza homlokzatán kiegyezést követő évtizedekben önzet­len munkájával leginkább Kakasdi Hajós Mihály ügyvéd segítette. A Hajós család a Maros-Torda vármegyei Kakasdról, pontosabban a Székelykakasd nevű településről származik. Hajós Mihály 1836. szeptember 15-én született az erdélyi Kolozson (ma Románia). Miután Alsólendva járási székhely lett, 1872- ben járásbíróságot kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom