Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)

A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései

58 A tisztségviselők munkahelyére országos pályázatot hirdettek, és az ügyvédi állások egyikét Hajós Mihály nyerte el. A város történelmének egyik kiemelkedő egyénisége családjával a Fő utca egyik csinos, neoklasszicista stílusban épített épületében élt, amelynek falán ma emléktábla őrzi e nemes férfiú emlékét. Zala György (1858, Alsólendva - 1937, Budapest) szobrászművész kultusza Sajnálatos módon a 20. század végéig alig ismerték Alsólendva egyik legnagyobb szülöttjének, Zala (Mayer) Györgynek, a budapesti Hő­sök tere, az aradi Szabadság-szobor, a budavári Honvéd-szobor és számos kiváló szoborkompozíció alkotójának a munkásságát, jelentőségét. Zala megye, amelynek nevét a művész még fiatalon felvette, 1987-ben hite­les fotóanyagot és szobormásolatot adományozott a szülővárosban létre­hozott emlékszoba berendezéséhez, majd a 20. század kilencvenes éveinek közepén - a lendvai kulturális intéz­ményekkel és a muravidéki magyar közösséggel, valamint a Magyar Nemzeti Galériával karöltve - fontos szerepet vállalt a Zala-életmű általános Zala György mellszobra a művelődési ház előtt népszerűsítésében. A szülővárosban a muravidéki magyar költők a 20. század végén verssel köszöntötték a nagy művészt. Külön említésre méltó Bence Lajos: Óda a hazatérőhöz című költeménye. A szülőföld Zala György iránti tisz­teletének őszinte megnyilvánulását bizonyítja, hogy a lendvaiak önerőből, részben személyes adakozásokból fel­újították a művész addig méltatlanul elhanyagolt, gondozatlan síremlékét a budapesti Kerepesi úti temetőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom