Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)

A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései

48 lemnek, háborúskodásnak, kisebb­­nagyobb rombolásnak volt kitéve az erődítmény, ami befolyásolta az újabb átépítések alakulását. A vár kápolná­jában, amelyet sajnos a különböző átépítések során megrongáltak, román kori freskómaradványok nyomai látha­tók, amelyek keletkezési időpontja a 13. századra vagy a 14. század elejére tehető. Amint már szóltunk róla, 1480-ban a várban járt és a várúr vendége volt Hunyadi Mátyás, a legendás Mátyás ki­rály, aki két rendeletet is intézett innen Pozsony városához. Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet és második felesége, Beatrix Nápolyból Budára utazván ugyancsak megszállt a várban. A török elleni védelemben fontos szerepe volt a szomszédos Csonka­dombon, a mai Szentháromság­kápolna helyén álló kisebb katonai erődítménynek (amely feltehetően alagúttal össze volt kötve a várral), illetve a lármafának, ahonnan azon­nal felfigyeltek minden veszélyes mozgolódásra. A város alatti lapályos, iszapos vidék ugyancsak több esetben a várvédők segítségére volt. A legnagyobb csatára ismereteink szerint 1603 októberében került sor, amikor - bár óriási veszteségek árán- a mintegy 850 várvédő sikeresen megvédte az erődítményt és a környék népét a mintegy hatezer főt számláló török csapattal szemben. A következő években is több por­­tyázó török csapattól kellett megvé­deni az előző években igencsak meg­rongálódott várat. Még 1655-ben is az országgyűlés 50 gyalogossal növelte az alsólendvai várvédők állományát. A bécsi udvar az alsólendvai ura­dalmat a várral együtt az Esterházy-A várat és a Csonkadombot összekötő alagút feltételezett bejárata

Next

/
Oldalképek
Tartalom