Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
48 lemnek, háborúskodásnak, kisebbnagyobb rombolásnak volt kitéve az erődítmény, ami befolyásolta az újabb átépítések alakulását. A vár kápolnájában, amelyet sajnos a különböző átépítések során megrongáltak, román kori freskómaradványok nyomai láthatók, amelyek keletkezési időpontja a 13. századra vagy a 14. század elejére tehető. Amint már szóltunk róla, 1480-ban a várban járt és a várúr vendége volt Hunyadi Mátyás, a legendás Mátyás király, aki két rendeletet is intézett innen Pozsony városához. Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet és második felesége, Beatrix Nápolyból Budára utazván ugyancsak megszállt a várban. A török elleni védelemben fontos szerepe volt a szomszédos Csonkadombon, a mai Szentháromságkápolna helyén álló kisebb katonai erődítménynek (amely feltehetően alagúttal össze volt kötve a várral), illetve a lármafának, ahonnan azonnal felfigyeltek minden veszélyes mozgolódásra. A város alatti lapályos, iszapos vidék ugyancsak több esetben a várvédők segítségére volt. A legnagyobb csatára ismereteink szerint 1603 októberében került sor, amikor - bár óriási veszteségek árán- a mintegy 850 várvédő sikeresen megvédte az erődítményt és a környék népét a mintegy hatezer főt számláló török csapattal szemben. A következő években is több portyázó török csapattól kellett megvédeni az előző években igencsak megrongálódott várat. Még 1655-ben is az országgyűlés 50 gyalogossal növelte az alsólendvai várvédők állományát. A bécsi udvar az alsólendvai uradalmat a várral együtt az Esterházy-A várat és a Csonkadombot összekötő alagút feltételezett bejárata
