Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
9 zetiségű lakosok aránya ma közel azonos, egykor a települést magyar többségűként tartották számon. A 2002-es népszámlálás szerint a faluban 95 személy élt. Csekefát - Chef néven - már viszonylag korán, 1208-ban említika történelmi források. A 20. század elejéig a Szapáry család uradalmainak egyike volt. Az egyre erőteljesebben öregedő lakosság közül még viszonylag sokan foglalkoznak földműveléssel. A településen templom is épült. A faluban tűzoltóegylet működik. Csente (Čentiba) A Lendva-vidék egyik legnagyobb települése a Lendvahegy déli lejtői alatt fekszik, gyönyörű természeti környezetben. Lakosainak száma a 2002-es népszámlálási adatok szerint 756 fő volt, akik közül mintegy 400 fő tekinthető magyar nemzetiségűnek. Az újabb településrész a Lendvát Pincével és a magyarországi Tornyiszentmiklóssal összekötő főút mentén található, akárcsak az egykor önálló Férigyfalu nevű településrész is, amely egészen a következő településig, Völgyifaluig terjeszkedik. Ma úgyszintén Csentéhez tartozik Zatak A régi idők hangulatát felidéző, más vidékekre is jellemző elemeket magán viselő, borospincével párosított nyaraló a Csente-hegyen is, amely Férigyfalutól délnyugatra, a Lendva folyóhoz vezető út mentén fekszik. A korabeli Csente, illetve Csentevölgy település benyúlik a szőlőterületekkel gazdagon beültetett és szépen megművelt dombok közé, a kisebb-nagyobb völgyekbe. Vannak utcarészek, ahol a lakóházak a borospincékkel és a hétvégi házakkal vegyesen találhatók. Csentét a történelmi források (Chenthe néven) már 1322-ben említették. A 20. század kilencvenes éveiben készített kataszteri kimutatás szerint a falu határában 243 hektár szántó, 132 hektár rét, 175 hektár erdő és mintegy 100 hektár szőlő volt található. Lakóinak már csak a kisebb hányada űzi a
