Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)

A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései

10

földművelést, a szőlőművelés azonban - a település jellegéből fakadóan - a legtöbb családra jellemző. Tekintettel Lendva közvetlen közelségére (hiszen a két település szinte összenőtt), az elmúlt évtizedekben többen költöztek a városból a csentei kataszteri határ területére. Ennek is köszönhető, hogy a sportpálya környékén a vidék egyik legszebb, ízléses negyedét építették fel.

A faluban bolt, kocsma, mezőgazdasági szaküzlet található. Férigyfalu és Zatak találkozásánál van az egykori Tóka-féle gőzmalom, amely ma - a

A csentei Szent Orbán-szobor

Lendvai Mezőgazdasági Üzem keretében - tárolóhelyként és szőlőfeldolgozó üzemként működik.

A falu a lendvai iskolakörzethez tartozik, vallási tekintetben pedig a lendvai római katolikus plébániához, illetve evangélikus felekezethez.

Csentében folyamatosan aktív közösségi élet folyik. Immár több évtizede nagyon aktív a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amelynek keretében állandó jelleggel működik a népdalkor és a hímzőszakkör. A csentei hímzők közül került ki a szélesebb földrajzi régió első népi iparművésze, Horváth Margit. Úgyszintén aktívan működik a Szőlő- és Gyümölcstermelők Egyesülete, a tűzoltóegylet és a labdarúgó-egyesület.

Csente települést illetően számos turisztikai és hagyományőrző programot említhetünk. A főútról már messziről megpillantható a helybeli, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére 1923-ban építtetett kápolna. Az egykori, ma is szépen karbantartott, 1913-tól működő iskola épülete a 20. század első felének a vidékre jellemző stílusát tükrözi. A település határában van a Lendva-vidék lőtere is. A falu említésre méltó vallási jellegű emléke az 1827-ből származó Szent Flórián-szo-