Gábor Zoltán: Ápisz nyomán (Lendva, 1990)

Varázslás

folyamán végigkíséri primitív tudatalattinkat. Még ma sem más a 13-as szám baljóslatú jellege, mint primitív őseink tévhitének archaikus foszlánya.

Jung »Az ember és szimbólumai« című könyvének »A transzcendentia jelképei«-vel jelölt fejezetében a következőket írja:

»Ezek a szimbólumok sokféle alakban jelentkeznek, bárhol is akadunk rájuk — a történelemben, vagy a kritikus korban lévő férfiak és nők álmaiban ...

... a madár a transzcendentia legalkalmasabb jelképe. Az intuíció különleges természetét képviseli, amely médium által hat. A médium transzba esik s így képessé válik értesülést szerezni távoli dolgokról, olyan tényekről, amelyekről tudatos állapotában semmit sem tud. Hasonló képességekről találhatunk bizonyítékokat az őskorszak paleolit korában is. Franciaországban a Lascaux-barlangban lévő falfestményen egy transzba esett, madárfejű sámánt láthatunk. Mellette egy hosszú botra bökött madár alakja áll. A sámán tehát nemcsak a törzshöz tartozik, hanem különös erő olyan területéhez is, amely ébrenlétünkben láthatatlan öntudatunknak, de bárki ellátogathat amoda ábrándozásai segítségével.«

Jungnak e képleírása csak formailag eltérő az én magyarázatomtól, a tartalom alapvető értelme ugyanaz: varázslás. Sok évvel ezelőtt láttam a Lascaux-barlang falán az említett jelenetet. Egy hegyes nyíllal átdöfött, fölgerjedt bivaly vadul dohog, horkantva fújtat a fekvő férti alak fölött. A fekvő férti megmerevedett hímvesszőjét mutatja neki. Mellet te egy hoszú lábon álló madár látható. Ezen a képen semmi nincs föltűntetve véletlenül, semmi sem érthetetlen. Primitív törzsek ősi bűvhite szerint a vadászattal egyidőben történt nemi aktus szerencsétlenséget idézett elő, azaz a fölbőszült vadállat győzelmét jelentette. Ezért bizonygatta a barlangvarázsló; íme, itt a hím, és így a nemi közösülés lehetetlen. Az említett hosszúlábú madár természetesen a törzs jelképét, totemjét jelenti.

Az írás nem más, mint látható alakban jelentkező gondolat, rögzített jelekkel kifejezve. Rögzített jelekkel kifejezve pl. azért, mert a süketnémák ún. kinetikus nyelve is látható alakban jelentkező gondolat, de nem írás. Tehát az írás jellege az emberi gondolat különböző jelekkel anyagba vagy anyagra való rögzítése. E jelek közvetlenül értesítenek bennünket a gondolat tartalmáról. Kezdetleges gondolatközlési

10