Szabó Mária: Magyar nyelvi régiségek Lendvavidékről (Lendva, 2002)

Pályamunka

Gyurku Margitnak Kopinya Margitot Csentében, mert az öregapja György volt.

Miskancsijóskánok az öregapja Miska, fiajancsi, unokájajóska volt, aki az ősök neveit vontatta magával, és amely nevet a népi leleményesség így lerövidített. Gyertyánosi lakos volt.

Vorgankumiskánok Varga Janku- Miska fiát Gyertyánosból.

Nóta Jóskánok Horvát Józsefet Felsőlakosból, mert szépen tudott nótázni. Családját is így nevezték.

Furoglásnok Kosa Józsefet Felsőlakosból, mert szeretett furulyázni.

Kepencsi Jóskánok Kepe János (Jancsi) - Jóska fiát Gyertyánosból.

Lengyelnek a felsőlakosi Vargajózsefet, aki a második világháborúban bejárta Lengyelországot.

Dokinak Simonka Ferit Felsőlakosból, aki a Doki nevű, második világháborús, katonatársáról mesélt.

Vak Ferkunak a hármasmalmi vak embert, akit csak ragadványnéven ismernek ma már. Valamikor a XX. század közepén halt meg, mint öregember.

Botcsicsa Katinak Bot István Kati lányának a Kati lányát Gyertyánosból. Nevét őseitől szedte össze.

Sápci Jóskánok, aki sánta volt.

A felsorolt ragadványneveket viselő családok közül már csak három család él, a többi kihalt.

Érdekesnek találtam még a Zsirka Panna, Firku Rozi, Gombuc Kata, Kákics Kata, Fazikas Jancsi stb. nevűeket is, akik felsőlakosiak, gyertyánosiak és hárman csenteiek voltak, és már

18