Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán: Domonkosfai értékőrzők (Lendva, 2012)
Népi növényismeret az Őrségben
Népi növényismeret // az Őrségben Az Őrség gazdag népi kultúrájából, melynek napjainkig számos értékes és archaikus eleme őrződött meg, ezúttal a természetismeretet emeljük ki. A természettel szoros egységben élő őrségi emberek egykoron tiszteletet parancsoló növényismerettel rendelkeztek. Ebből fakadt az is, hogy nagy mesterei voltak a gyűjtögetésnek, igyekeztek a maguk hasznára fordítani az erdők, mezők értékeit. Az erdőben nemcsak tüzelőnek, szerszámnak és épületnek való fát találtak, de ott makkoltatták sertéseiket is. Tavasszal erdei szamócát, később málnát és szedret, ősszel pedig csipkebogyót gyűjtöttek, amiből lekvárt főztek. A kökényt ősszel hóharmatkor szedték, mert akkor finom édeskés, amikor már megcsípte a dér. Augusztusban gyűjtötték a mogyorót. Szárítva hasmenés ellen rágták a berkenye termését. A hajdina- és a répaföldeken növő madársalátát olajjal és ecettel fogyasztották, a vadsóskából mártást főztek. Kora tavasszal került a konyhára a kákics, a sárga virágú gyermekláncfű gyenge levele. A gyűjtögetés kapcsán nem felejtkezhetünk meg arról sem, hogy így jutottak hozzá egykoron a testi-lelki nyavalyák orvoslására szolgáló gyógyfüvekhez is. Nemesnépi Zakál György már az Őrségről szóló első monográfiában úgy emlegette az őrségieket, mint a természet tanítványait, akik a különféle füveket és gyökereket jól ismerik és akár a leghíresebb orvostudoroknál is hatékonyabban gyógyítanak velük. Kardos László az Őrség népi táplálkozásáról szóló monográfiájában számos gyógynövény használatát említi, így például az ezerjófű főzetét gyomor- és hasfájás ellen fogyasztották. A pipitér, azaz orvosi székfű teáját szorulás ellen itták, illetve mandulagyulladáskor és fogfájás esetén. A hársfavirág tea használt a köhögés, rekedtség és nátha ellen. Hideglelést, kehét, köhögést gyógyítottak a bodzavirágból készült teával, hasonló hatásúnak tartották 16
