Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
A fülsiketítő lárma után hirtelen visszahulló csöndben csak Attila önmagával vitázó, tétova szavai hallatszottak:- Mozdonyvezető legyek - vagy búvár?”24 Azt már az eddigiekben is bőven ecseteltük, hogy milyen archaikus kapcsolat van az attilaság és a víz között. Ezúttal az a feladatunk, hogy választ adjunk arra a kérdésre, hogy miért izgatták Attila képzeletét a hídon átdübörgő vonatok. Talán az egész József Attila jelenségnek ez a lagsarkalatosabb pontja. A választ maga a költő „rágja szánkba”, olyan egyszerű az: „Vonaton jár az idő...” (Egyszerű ez, részlet) A hun Attila lovon foglalt hont, a magyarok fehér lovat áldoztak régiúj hazájukért. József Attila szintén feláldozta az apai örökséget, azt a hintalovat, amit József Áron ácsolt neki: „...Attila lecipelte Etussal a pincébe egyetlen játékát, hintalovát, és felvágta aprófának. A kisfiúnak ez a fehérló-áldozása mélységesen meghatotta mamát. Ma is előttem van az arca, amint végigcsurog rajta a könny, amikor tüzet gyújtott belőle a paprikáskrumpli alá.”25 Ha ezt a régi-új József Attilát arra szemelte ki a sors, hogy az új élet vizeként tiszta szívvel törjön be a Mindenség Medrébe (Pannon-medence), s ha kell, embert is öljön - feláldozza magát -, akkor csakis tüzes paripát, parazsat evő „táltos” mozdonyt, a tiszta víz gőzének erejével hajtott lokomotívot kellett, hogy a nyerge alá adjon. A gőzmozdony és a vonatok tehát a XX. század Attiláinak (Csontváry, Bartók, József Attila) lovai. Nem véletlen, hogy valamenynyien megénekelték az embernek és a gépnek a párharcát. Mégis, mintha a mi József Attilánknak jutott volna végzetszerűen az a szerep, hogy áldozatot mutasson be a technikának a honért, az (anya)országért, Szűz Mária Magyarországáért... „...azon a helyen, ahol nyáron Nagymagyar - ország térképe virít piros és kék virágokból, fehér kavicsokból kirakva, feküdt Attila. Nagymagyarország térképével takarták le. Az állomásfőnök szedte le az iroda faláról, ő borította rá.”26 A „harc” a szolnoki hídon lett először versbe szedve, de nem utoljára... A vers „története” és József Attila sorsa átfedésbe hozható. Az érc oroszlánban nem nehéz ráismerni a gőzmozdonyra, amely a rengő hídon, „a halál színpadán” méretik a Tisza felett, két part között. Az utas József 24 József Jolán i. m. 63-64. old. 25 i. m. 28. 26 i. m. 294. 37
