Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
József Attila „kozmoszénekéből” (sok más mellett) tehát, mintha már kihallana f(F)lóra hangja is, akiben ott él az ószövetségi „ősnő”, Éva, de ugyanez a f(F)lóra rejti magában az Újszövetség Máriáját, nem véletlenül karácsonyfa alakban. (Máriát szokás volt feldíszített karácsonyfa alakjában ábrázolni.) Maga a f(F)lóra szó (név) ugyan nem hangzik el a versben, a név (szó) jelentése viszont - mint láttuk — vissza-visszatér. Könnyebb dolgunk van, ha Flóra családnevét keressük a költeményben, hiszen már magában a címben meglelhetjük: kozmosz. A görög eredetű szó világűr, világegyetem, világmindenség értelmű és jól rímel Flóra vezetéknevére: Kozmutza. A mesterszonett 13. sorának nagybetűs űrje nemcsak a kozmoszra - és ezen a réven Kozmutzára - vetíti az igazság fényét, de ebben az űrben ott lobog egy Attila nevű bolygó is... Tudjuk, hogy József Attilának volt már egyszer (diákkorában) „dolga” egy Kozmutza nevű román vagy örmény származású pópával vagy tanítóval, aki önzetlenül segített, amiben csak tudott, az anyagilag, testileg, lelkileg „rosszul álló” kisfiúnak. Elképzelhető, hogy a Kozmutza szó (név) visszavezethető a Kozma névre, amelynek latin eredetű jelentése (Cosma): dísz, ékesség, dicséret. Szent Kozma ún. orvosszentként ismert, a pénztelenek gyógyítójaként írta be nevét (ikertestvérével, Demjénnel együtt) a szentek nagykönyvébe. A makói kisdiák támogatója tehát rászolgált a nevére... József Attila mitikus történetének másik (második) Kozmutzája szintén meghatározó szerepet kap a sorstól, amelyet valamennyi szereplő közül talán a leghitelesebben alakít, mint majd látni fogjuk, nem véletlenül, ill. ahogy ez már lenni szokott: véletlenül, de szükségszerűen... Maga József Attila mesél úgy egyszer (talán Vágó Mártának) Flóráról, mint ápolónőről. Tipikus példája ez annak, amikor az igazat mondja és nem a valót, ez utóbbi ugyanis az ún. hétköznapi valóság trivialitására vonatkozik, míg az igazság Isten igéje, vagyis metafizikus természetű. Flóra szakmáját tekintve ugyan nem volt ápolónő, hivatása szerint viszont gyógypedagógus, ill. pszichológus volt, aki már az első találkozás alkalmával „kezelésbe vette” József Attilát. De ez a (Rorschach) „próbatétel” még mindig a „kíváncsi páciens” és a fiatal, majdani tudóslány között zajlott, nem szabad elfeledkeznünk ugyanis arról, hogy tulajdonképpen mindketten vizsgáztak „magukból” azon a bizonyos február húszadikai napon. A Rorschach-teszt „űrlapjait” nem a költő, nem a meta146
