Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
tárgyalások évében) kerül vissza Budapestre Szabadszállásról, és szabadon száll a fejére (mint egy korona?) a fehér madár... Szőke György kimutatja, hogy a költőnek tulajdonképpen két „hivatalos vallása” volt.44 Öcsödön, ahol nevelőszülei íratták be az elemi iskolába, vallásként református szerepel, csakúgy, mint a budapesti Ipar utcai elemi iskola bizonyítványában. Alig pár évvel később viszont már, mint görögkeleti vallású szerepel a polgári iskola bizonyítványában, és ettől kezdve mind bemondásaiban, mind verseiben ehhez, vagyis a görögkeleti valláshoz tartja magát, noha nem volt sem görögkeleti keresztelő, sem maga József Attila nem gyakorolta tételesen a görögkeleti vallást (és más vallást sem), hacsak nem tekintjük annak azokat a hittanórákat, amelyeket egy derék román pópa tartott a számára, és ahol főleg a sakkozás elsajátításában merült ki a „liturgia”. A pópa a Kozmuca névre hallgatott... Ha abban maradunk, amiben József Attila is „hitet vallott”, vagyis elfogadjuk görögkeleti vallását, akkor azzal is kénytelenek leszünk szembesülni, hogy őt is, mint Krisztust, január hatodikán keresztelték meg a kereszt vizével, vagy a víz keresztjével. Ez egybecseng azon korábbi megállapításunkkal, miszerint benne tisztelhetjük a Vízöntő-kor messiását, vagyis a víz keresztjére feszült Attilát, a mozgó kospontot, a Vízöntő keresztjén újjászületett világosságot, Napot, fényt... József Attila 1929 karácsonyán írta a híres Betlehemi királyok című versét. A verset sokan, sokféleképpen értelmezték, és jogosan állították, hogy egyszerre vannak meg benne az ószövetségi és az újszövetségi mélyrétegek, a keresztény középkori világ képei, az ősi magyar paraszti - őstörténeti - utalások, sőt akár a „mama” személye is helyet kap a versben, a Szűzanya alakjában, esetleg a fiatal Etus - aki ekkor „újdonsült mama” - is lehetett ihletője a költeménynek. A magunk részéről csak annyit tennénk hozzá a fentiekhez: elképzelhető, hogy József Attila olyan születésnapi köszöntővel „lepte meg maga-magát”, mint nyolc évvel későbbi „születésnapjára”, vagyis a görögkeleti karácsony ,Jdsjézuskáját ünnepli a három királlyal együtt, amikor farsang előestéjén saját világra jöttének állít emléket az a bizonyos törvényes véletlen... 44 Szőke György 2005. 1-3. 1905. április 24-én a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség XV. keresztelési anyakönyvében szerepel a neve. A keresztelő lelkészt (talán ez sem teljesen véletlen) Hagymásy Gyulának hívták. Ezt megelőzően április 14-én születési anyakönyvi kivonatot állítottak ki a nevével, ahol vallásként a görögkeleti van feltüntetve. 64
