Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
József Attila medvéjének nyusztos, nyestes, vagyis „menyétfélés” bundája ezek szerint nemcsak a Mártákat takaija, nem is csak a Kis Medvét rejti, Szent Orsolyát (a menyasszonyt) fedi, és Boldogasszonyunk csillagával ékes, hanem olyan sámánöltözet is egyben, amely viselőjét egyenesen a hunok világába, Attila elé vezeti. Hogy teljes legyen azoknak a bizonyos fürtöknek a felsorolása, meg kell említenünk, hogy a medve a Szűz helyén szerepel, az ún. 28-as Holdházrendszer állatseregében, a kört tehát bezárhatjuk... A harmadik versszak medvéje már a fogait mutogatja, s ha ezt teszi, nem elsősorban arra kell gondolnunk, hogy „rágószervei” szépségére akarja felhívni a tisztelt publikum figyelmét, hanem éppen erejét fitogtatja. Ha ugyanis medvénk (tavasztól) őszig, vagyis élete aktív időszakában, ereje teljében mást sem tesz, mint gyöngyöt-gyöngyöket válogat, gyűjt (télen ilyesmivel nem foglalkozhat, mivel ebben az életszakaszban alszik, kiszolgáltatott, gyenge stb.), méghozzá olyanokat, amelyek éppen a „fogához valók”, akkor biztosak lehetünk benne, hogy egy egész füzérnyit összeszed, talán még többet is a kelleténél. Köztudott, hogy úgy a magyar táltosok, mint a szibériai sámánok ún. fölös csonttal (csontokkal) rendelkeznek, pl. foggal születnek, vagy a „kelleténél” több ujj van a kezükön vagy a lábukon stb. Ez a szám feletti csont jelzi, hogy kiválasztottak, alkalmasak lehetnek a sámáni küldetésre: ha kiállják a próbákat, „kijárják az iskolát”, „eljárják a medvetáncot”. József Attila medvéje tehát ebben a versszakban azt dicsekszi el (fünek-fának), hogy több foga is van, mint gondolnánk (egy egész gyöngysomyi), tehát nincs jobb dolga, mint hogy a táltos (sámán) szerepében tetszelegjen. Gazdagsága nemcsak a medve fizikai-testi erejéből táplálkozik, akinek a bundájátsámánöltözékét magán tudhatja, de számfeletti foga(i) a bizonyíték rá, hogy rendelkezik a táltossághoz elengedhetetlen lelki-szellemi energiákkal is. De még az is előfordulhat, hogy ezt a bizonyos (gyöngy) medvefogsort nyakék gyanánt viseli táltos medvénk, mint amulettet. Ezek a külső (szám feletti?) medvefogak arról tanúskodnak, hogy viselőjük átvette a (megölt-totem)állat csodálatos erejét, természetfeletti képességeit. (Újra emlékeztetnék arra, hogy József Attila április 11-én, Koszka napján született, a kosztka szó viszont csontocskát jelent a szláv nyelvekben, vagyis a fölös csontja ugyanúgy a nevében rejlik, mint Csontváry esetében.) A fog azonban nemcsak az erőre, az agresszióra, a testilelki-szellemi táplálék (meg)fogására, megragadására utalhat, de kifejezhet szexuális tartalmakat is. Férfiak esetében szimbolizálhatja a nemi 320
