Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
A 2. számú és a 7. számú korsó jelenete egyik legtöbbet magyarázott része a kincsnek. Ganümédész elrablásától az Anahita értelmezéséig (...) a leány égberagadása jelenetének egyik legszebb balladás változata megvan a székely népballadák között is, igaz, hogy itt a leányt a Krisztust jelképező Égi bárány ragadja a mennybe (Júlia szép leány balladája). (...) ...a sas által égberagadott mezítelen nő (...) feltehetően terhes is. (...) Mindehhez hozzájárul az (...) égberagadott lény esetleges hermafrodita volta, a jelenet esetleges nász értelmezése (...) ...a sasnak (...) a Közel-Kelet első nagy művelődéseiben már szinte központi szerepe van mint a Nap madarának. (...) Zeusz madara, tekintete elbírja a Nap fényét (...) Az antik idők általában, mint lélekmadarat - pszükhopomposzt tartják számon, aki a holtak lelkét a Napba viszi, merthogy az lenne a lelkek hazája. (...) ...a sasmadár a nagyszentmiklósi kincsen kétszeresre nőtt hatalmas lény a karmai között tartott emberhez viszonyítva (...) ...jusson eszünkbe Mária halálának középkori képe, amelyen a halott Boldogasszony mögött ott áll fia, a Megváltó, és kezében kis pólyásként szorongatja Édesanyja lelkét (...) A sas - Iuppiter madara (...) ...később a feltámadt Krisztus jelképévé válik a sas (...) Mind a szkíta, mind pedig a belső-ázsiai bronzkor-vaskor fegyverein, lószerszámdíszein, veretein a sas szerepe a szarvaséval egyenrangú. (...) ...égberagadás vagy földreeresztés? (...) Felröppenéskor és röpüléskor a sas sohasem teríti szét faroktollait (...) ...leszálláskor már inkább használja (...) ...a hím párzáskor is szétteríti faroktollait. (...) ...a meddő asszonyok hozzá fordulnak segítségért, mert tartózkodási helye a világfa, ahol a meg nem született gyermekek lelkei várakoznak. (...) A sasnak és a Boldogasszonynak a magyar néphitben számos emléke van (...) Különösen sokat köszönhetünk a magyar táltos (sámán) hit kutatójának, Diószegi Vilmosnak a sas és a sámán kapcsolatainak felderítésében (...) ...a todzsai sámánok fejdíszét sötét királysasos tollak díszítik, ez azt jelenti, hogy sámánkodás közben repülő királysassá változnak, s ennek a madárnak szárnyait szerzik meg (...) Mivel az eddigiek során felvetődött a sas karmai között lévő nő terhes volta, óhatatlan, hogy ne idézzük fel mi is a magyarok ősanyjának, Emesének (szarvasünő) a turullal való nászát, amit Anonymus ekként mond el (38. §): »Ügyek... feleségül vette Doni-Magyarban Önedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Almos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert 216
