Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
életművében, de elsősorban a „Flóra-korszakban”, ha akarta volna, sem tudta volna már ún. emberi léptékben kifejezni a létet, éppen abból fakadóan, hogy már régen maga is el volt „ragadtatva”... Beney Zsuzsa szerint „A pusztítás kényszere szinte autonóm erővel tör be a versbe, s teszi azt értelmében-szerkezetében is zavarossá.. .”152 * Stoll Béla ekképpen érvel: „Lehet népmeséi vagy mitológiai ihletésű kép, és utalhat a kor egy mindenütt látható jelére, a német birodalmi sasra is.”151 A „Beney-zavart” sajnos nem oldja fel Stoll német birodalmi sasa sem, habár ez utóbbi adhat némi útmutatást ahhoz, hogy milyen irányba is kellene elindulnunk, hogy a nyomára bukkanjunk madarunknak. A vers a Színházi Elet 1937. június 20-26-i számában jelent meg. Június 20. Flóra napja, de a napot írhatjuk akár nagybetűvel is, hiszen közel vagyunk a nyári napforduló napjához (június 22.), a leghosszabb nap Napjához, ahhoz az időszakhoz, amikor a fény szinte mindent áthat (az északi féltekén), bearanyozza a létet. A ragadozó madarak általában az égi eredet jelképei, egyben Nap-szimbólumok is, mint ahogy gyakran szerepelnek totemősként is. „Kézai szerint a hun Attila »címere« is koronás turult ábrázolt. Ez a madár azonos azzal, mely Anonymus szerint Almos anyját, Emesét teherbe ejtette, s így a magyarság mitikus őse, totemmadara, védelmezője. A kerecsensólymon kívül még a halászsast övezte a magyarok különleges tisztelete, s meglehet hogy ezek egyikét kell látnunk a turulban is.”154 Ha tehát utol akarjuk érni ezt az aranyló Nap-madarat, olyan irányt kell választanunk (földrajzi tekintetben), amely őseink, de egyben a Nap eredete felé is mutat: keletet. A kérdés már csak az, hogy meddig kell mennünk, hol kell megállnunk, orientálódnunk? Természetesen a Tisza folyó tájékán (ez a hun Attila vize), a Maros folyó közelében (ehhez a folyóhoz viszont József Attilának volt köze) kell keresgélnünk. Még közelebbről az Aranka (románul: Aranca) folyó mellett elterülő mezőváros északi fele, (Rácz-)Nagyszentmiklós Szigetnek nevezett része az, amelyet érdemes figyelmünkkel kitüntetnünk. A történelmi Magyarországon vagyunk, Torontál vármegyében - Bánátban 152 i. m. 859. ,53.i. m. 859. 154 Hoppál Mihály i. m. 181. 212
